Vissza az elõzõ oldalra
IX. évfolyam - negyedik szám - 1998. november 17.
GÓLYA, buli szemmel
Õk a VIII. TMD Gólyabál nyertesei: Szöwy
és Melinda
Vártuk,
számítottunk rá, végre megszületett...
a TMD-gólyabál. Elérkezett a pillanat is: november
7., este 9 órára (jómagam csak 9 ó.10 p.-re
– szégyelljem magam) összeverõdött a kisebb-nagyobb
szorongásokkal terhelt nyolc pár.
Az elõírásnak megfelelõen idén is
véletlenszerûen történt a “párosodás”,
ezúttal a baromfiudvar kódexe szerint. Nem hagyhatom szó
nélkül, hogy baromfiudvarunk eltért a klasszikustól,
ugyanis a miénk a fogyatékos kategóriába tartozott
– miután eltûrtük, hogy állati sorsot ruházzanak
ránk, ráadásként szemünk világát
is elvették. Ha-ha, poénnak kiváló! De ezzel
még meg sem kezdõdött a ceremónia. Miután
elárultuk szerény személyünk CV-töredékét,
a tettek mezejére léptünk.
Elsõként ki-ki bemutathatta iszákossági
hajlamait. Hangulatkeltésnek nem rossz. A sörözést
követte az “erõpróba”, baromi erõnk levezetése,
heves durrantgatások közepette, hátsó felünk
tájékáról – ne essék félreértés,
szó sincs “levegõszennyezésrõl”. S így,
hogy kimelegedtünk, ideális lépésnek bizonyult
a vetkõzés – egymás között. Ekkor, hogy
párunkat már szagról is kiválóan ismertük,
elérkezett az etetés ideje. A desszertet elõre tálalták,
“köleskásában szilvamag” mintájára fejleszthettünk
nyelvizmainkat a csokoládépudingban, egy sokat érõ
százlejes után kutatva (nagyon sajnáltam, hogy mindazidáig
nem voltam képes megszeretni a csokoládépudingot,
szegényt annyira utálom – meg is volt az eredménye:
a kutatómunka csõdöt mondott). Az almás próba
sokkal jobban ment. Eddigre a hímek határozottan jóllaktak,
a nõstények legfeljebb megitták a levét – mondjuk,
az almáét, izzadtságét…Fûzõszedés
után elbotlábúskodtunk hat-hét táncot
fél perc alatt (!) – állatoktól ki várhatott
volna el többet?
A többi már a megszokott, kiértékelés,
díjazás, stb. A szervezésrõl csak annyit szólnék,
hogy a rajt megadására kellett volna jobban vigyázni,
s a próbákat érthetõbben (mondjuk, az állatok
nyelvén) illett volna felkonferálni – ebbõl, úgy
érzem, adódtak elsiklások. No, de ott volt zárókõként
a buli, ahol mindenki kedvére vezethette le maradék energiáját.
Köszönjük a szervezõknek…
–tily–
Visszaaaa!
Lehetnék én is mûanyag?
– énekli a Republic, de nem, nem vagyok az, mert én akarok,
akarok sokat és szépet, de nem lehet. Miért?!? Mert
senkit sem érdekel az, ami jó lenne. Mindenki a saját
zsebére hajhászna minél több pénzt, de
soha nem elégeli meg. Mi lenne, ha…? … egyszer, de nagyon hamar.
Miért nem lehet? … nagyon régi kérdésem ez
már, de még választ senki sem adott rá.
„Nekünk az igazi” – folytatja tovább, de nem jut el csak
odáig, hogy a Senki, a Semmi. Megint ugyanaz a kérdés:
miért? … senki sem felel.
No de utána a „Legkisebb fiú” talán segít
rajtunk, hisz Õ még a mesékben is mindig az ügyesebb…
Elég szomorkásan, de ez is elindul. Talán hamarosan
tovább meséli ezt is.
Felbuzdulva az elõbbin jön a „Gyorsabban, Erõsebben,
Magasabbra” és kijelenti, hogy: „elegem van már a kevésbõl”.
Viszont azt nem veszi figyelembe, hogy vannak gyengébbek is, sõt
ezeket le akarja taposni. Mint elõbb is írtam: miért
ez az egész? Minek mindenkit félrekönyökölni?
Elõbbre jutnánk így?
Ebbõl ered a „Harmadik Háború” ahol a gyorsabb,
erõsebb, magasabb, fejlettebb, okosabb leveri a gyengébbet,
aki talán virágot (jelképesen mondva) szeretett volna
ültetni. Ezért sír is benne a gitár oly nagyon.
„Ha nem akarsz engem, én sem akarlak” szól tovább
a gyengébb is felkészülve a harcra.
„Leszek a rabszolgád” már szebb dolgokra próbál
áttérni rátapintva a gyötrõ valóságra:
valaki mindig másvalakinek a rabszolgája. Logikailag helyes
is, de miért van így? Nem lehetne mindenki a saját
maga rabszolgája?!? … semmi válasz.
„Gurul a kõ (Rád gondoltam)” már egy sorsába
beletörõdött „kõ” útja tulajdonképpen,
mert „neked nem jelent semmit az amit érzek” és „lehet, hogy
hallod, de nem biztos, hogy érted”. Viszont ennek van egy nagyon
mély érzelmi síkja is.
„Ha még egyszer láthatnám” már talán
nem is az amirõl elkezdett elmélkedni, sõt biztosan
nem is az. Ez már egy nosztalgiázó ember elmélkedése
azokról a dolgokról amik már elmúltak és
azokról amik nem történtek meg bizonyos okokból,
de meg kellett volna történjenek. Visszatérõ
sorai „ha még egyszer láthatnám, ha még egyszer
itt lennél” – nagyon sokat rejtenek azok számára akik
többé-kevésbé átestek ezeken a dolgokon.
„Az Õ neve…” mindenki szívében benne van és
egyszerre kedves és meleg, de ugyanakkor Õ az ismeretlen,
távolságtartó, hideg (rideg) is. Kétszínûségre
utalnának ezek a sorok?
„Ezt a földet választottam” eltér minden eddigi
számtól, ugyanis a megmaradás mellett emel szót.
Elmeséli, hogy „néha szeret és néha bánt”,
viszont „álmodni csak itt tudok”.
„Csak az emlék marad…” újra új, hiszen ez az emlékek
halmazának kifejezése bármilyenek legyenek is azok.
Kijelentése az, hogy az emlékek akkor is fontosak, ha rosszak,
ha szépek. Nagy igazságra vezet rá evvel a kijelentésével.
„…született” az albumzáró szám is, szövege
nincs is, zenéje ugyancsak nosztalgiázó.
Talán ennyit írhatnék egy Republic kazetta margója
segítségével arról ami éppen lefoglalta
az agyamat egy rövid kis idõre.
-Sniffles-
Visszaaaa!
Fesztivál98 - a nagygyerek
Ez a szilva azért piross, mert még zõd
Még
91-ben kb. 5000 lejes költségvetésbõl (persze
ne felejtsük el az inflációt) és néhány
jó ötletbõl megszületett egy gyermek (rendezvénynek
is nevezhetõ), aki azóta megnõtt, már nem sír,
néha még dadog és immár mindjárt nyolc
éves lett.
Ki lenne õ? Talán a TMD fenegyereke, a Kupa? Nem. Talán
a sportos Olimpia? Nem. Hát ki õ? A Fesztivál, a legnagyobb,
de olykor éretlen gyermek – lásd mottónkat.
Pontos neve temesvári magyar diákfesztivál, ifjúsági,
kulturális rendezvény (a pályázatban t.i. ez
áll), és hogy mi lesz belõle a világvége
elõtt 1 évvel (habár Kispál szerint ez 2002-re
várható), majd meglátjuk. De mindenesetre alakul,
formálódik: kudarcokkal, fõképp szervezési
gondokkal, olykor azonban mégis összejönnek a “dógok”.
Miért ez a hosszú bevezetõ? Talán így
könnyebben emészthetõ e fehérjedús valami.
No meg tudjuk, hogy mirõl van szó. Röviden, velõsen.
Helyszín: Temesvárom össze-vissza.
Idõpont: december 9-13, az ifjú polisok már “rég”
túl vannak kurta szexiójukon. Tehát nekik jó.
Nekünk a többieknek meg nincs ilyen szerencsénk a szesszióval.
Tehát nekünk is jó. Az idõtartam: 5 nap és
4 éjszaka.
A program, íme: - még csak tervezet, csillaggal jelölöm
a biztos “dógokat”
Dec. 9 -szerda- délután Berecz András néptáncos,
mesemondó, népdalgyûjtõ, jazz-zenész
és sok egyéb elõadása; ez eddig biztos pont.
Hagyományhoz illõen orgonakoncert a Dómban vagy
a Milleneumi templomban.
TMD diszkó – új keletû dolog errefelé.
Dec. 10 –csütörtök- elõadások nagy meghívottakkal,
úgymint Eurorégió (Bodó Barnával), Európa
Unió (az EU tanács magyarországi elnökével).
Audíció – talán Jimi Hendrix, talán Deep
Purple.
Nosztalgiabuli – élõzenével állítólag.
Dec. 11 –péntek- a Klubok napja.
Megjegyzés: egy új tendencia a kopogócédula
bevezetése; egyre több cédula, egyre több mûködõ
klub. A Fesztivál a klubok bemutatkozása is, no meg még
valami “dógok” koncentrált formában. Fõ célunk,
hogy diákok nyilvánuljanak meg, fõleg diák
nézõseregnek.
Pszichó kör – ünnepi dolog.
Performance, happeningek – temesvári mûvészetisek.
Táncház elõadás – TMD Guzsalyas csoport
+ 2-3 néptáncegyüttes. Táncház. Sajnálatunkra
nem tud lejönni sem a Muzsikás sem Sebestyén Márta.
Ígérték, hogy majd máskor.
Közben valamikor tárlatmegnyitó – mûvészetis
munkák.
Dec. 12 –szombat- vetélkedõ, mûveltségi.
Szórakozás, 5 tagú csoportok jelentkezését
várjuk.
Vásárhelyi színisek, Gáspárik Attila.
ProFun.
Számítógépklub, ha összejön.
A Nagybuli elõtt egy kisebb zenekar zenélne.
Ezen a napon lenne, ha minden összejön, a Fesztivál
fénypontja a Green Fields elõadása és ír
táncháza.
Dec. 13 –vasárnap- látóhatár, “abortusz”
témával.
Pihenés, kiértékelés plusz még kialakul
addig valami.
Ha van ötleted keress meg és mondd el; ha segíteni,
szervezni szeretnél, szintén mindenkit várunk.
Gyûlés szerdán 8-kor - az U elõtt találkozunk.
Itt lesz elbírálva a Fesztivál plakát is. Tehát
csiszolódik a gyerek jelleme, remélhetõleg látszani
fog az elsõ hét év rajta.
Addigis fesztiválOHsok munkára fel.
-Szabócs a Kuruc-
Visszaaaa!
Temesvár régi magyar
utcanevei - 2. rész
IV.Józsefváros
Ady Endre (7 Noiembrie) str. - Török
u.
Drãgãlina,General (Decembrie,13)
str. - Bonnáz (bd. 16 Decembrie 1989 - pod ªtefan cel
Mare) + Úri (pod ªtefan cel Mare - bd. Republicii) .
Ghica,Ion str. - Arany János u.
Gojdu,Emanoil str. - Ormos u.
Gorun str. - Lipot u.
Lupu,Vasile str. - Árpád u.
Nedelcu,Zugrav str. - Missits u.
Olãnescu,Constantin str. - (kis) Dózsa
u.
Pop de Bãseºti,Gheorghe str. - Eötvös
u.
Preyer,Johann Nepomuk (Rangheº,I) str. Preyer
u.
Sailer,Anton str. - Sailer Antal u.
ªincai,Gheorghe str. - Attila u.
Tinereþii bd. - Kossuth Lajos út (pþa.ªtefan
Furtunã - str.General Drãgãlina) + Scudier tér
(str.General Drãgãlina - str.Fröbl)
Titulescu,Nicolae splaiul - Begajobbsor
Vãcãrescu,Iancu str. - Bem u.
Vladimirescu,Tudor splaiul - Begabalsor
Vlahuþã, Alexandru str. - Irinyi u.
V. Ferencváros
Aman,Theodor str. - Pöltenberg u.
Balta Verde str. - Fiume sor
Banul Severinului str. - Leiningen u.
Basarab,Matei str. - Bücher u.
Ciocârliei str. - Prepeliczay u.
Cireºului str. - Hertelendy u.
Ghioceilor str. - Ráday u.
Grünberg,Lazãr str. - Virág
u.
Haºdeu,Bogdan Petriceicu bd. - Lövölde
sor
Iancu,Avram pþa. - Molnár tér
Mehedinþi str. - Béla u.
Mickiewicz,Adam str. - Aradi u.
Mircea cel Bãtrân str. - Bessenyei
u.
Murgu, Eftimie str. - Angyal u.
Nepos, Corneliu str. - Ferenczi u.
Raþiu, Ioan str. - Rónácz u.
Rãzboieni str. - Nagy Sándor u.
Rosetti, C. A. str.- Dessewfy u.
Torontalului calea - Szegedi út
Sion, Gheorghe pþa. - Olga tér
(a mai Zorile és Bârzava utcák keresztezõdésénél
volt)
Visszaaaa!
EDDA - koncert, avagy nosztalgiabuli
Erdélyi
turné, végállomás, 1998 – mindezeknek felelt
meg Arad november 6-án, pénteken, a körútzáró
EDDA-koncert lebonyolításában. Búcsúkoncert
lévén, az Edda-rajongók (de nem kizárólag)
idejében megtudhatták a helyszínt, idõpontot,
felkészülhettek rá, mondjuk hangulatilag, na meg anyagilag,
persze. Aki tudta, mire számíthat egy Edda-koncerten, azt
szerintem nem vágta földhöz az a 30 rongy (» 3$),
mit el mertek csenni a zsebpénzükbõl. Most, utólag,
bátran merem állítani, megért annyit az az
1 óra 50 perc, melyet ki-ki kedve szerint végigtombolhatott,
avagy passzív nézõként végigélvezhetett.
Volt ott mindenféle korosztály, csekély hatévesektõl,
tini liciseken, megrögzött, felszerelt EDDA-bolondokon keresztül
nosztalgiázó, zenekedvelõ középkorúakig.
A számok sokszínûsége, ismertsége
tette hangulatossá a koncertet. Miután Patakiék végigvonultak
a dalok szárnyán azon a bizonyos 20 éven, mely alatt
színesebbé tették a magyar rockzenét (hát
igen, a csapat kb. velünk egyidõs, 1978-ban alakult meg, igaz
Pataki Attila csak 1982-ben kapcsolódott be), a VISSZÁzásoknak
engedve a “kör közepébe álltak”, s meleg “testvéri”
gondolatokkal árulták el, hogy ’99 júniusában-júliusában
újra számítanak ránk Tusnádfürdõn.
A két évvel ezelõtti temesvári koncerttõl
eltérõen – mely akkor turnényitó volt –, ezúttal
pontosan indult be a gépezet, nem álltak fenn a határátkelés
okozta késedelmek. Akkor is szép számmal gyûltünk
össze, de úgy tûnik, a temesvári tábor
nem elengendõen nagyszámú ahhoz, hogy megérje
a kitérõt. Vagy legalábbis gyakorlatban nem az, hiszen
a magyar rockzenéért lelkesedõ fiatalból itt
is van éppen elég. Nem is kell messze mennem, ha szemléltetni
akarom ezt, elég a TMD-sek példájára hivatkoznom,
ahol a kezdeti kb. 20 emberbõl mindössze négyen (!)
mentünk el a koncertre...
No, de sebaj, lesz még esély az emberkék alaposabb
összerázására, habár ez is egy kitûnõ
alkalom lett volna. Élek azzal a reménnyel, hogy az elkövetkezõkben
mindenkinek sikerül egy picit jobban félretennie saját
gondjait (tudom, mindenkinek megvan a maga keresztje), s képes lesz
több idõt szentelnie a másikra, ha akarjátok,
egymásra.
–tily–
Visszaaaa!
Csaszi beszél!
Mégpedig
olyan emberként, aki nem tagja a TMD Diáktanácsának
(ha valaki nem tudná …) és nem feltétlen híve
ennek, bár verítékes munkáját nagyra
értékeli. Vegyétek úgy, hogy egy korához
képest igencsak naiv „mezei tag”, aki vénségére
nem röstell téemdézni (talán azért, hogy
magának és még ki tudja kinek … bizonyítson),
szól hozzátok a maga kötekedõ módján,
mintha csak a saját lelkiismeretetek lenne.
Engedtessék meg, hogy szóljak néhány szót
a „Gólyabálos” hétvége rendezvényei
közül az egyik „kisebbik fiúgyermekrõl”, éspedig
a „Szemtõl szemben” címmel meghirdetett fórumról
a TMD vezetõsége és a Tisztelt Tagság között:
A kis testvérke gondjai már a születésnél
megkezdõdtek, amikor a TMD információs hetilapjából
kimaradtak az információk a rendezvény helyét
illetõleg, mindmáig tisztázatlan okok miatt (engem
azzal nyugtattak, hogy a plakátokról bárki elolvashatja,
ha akarja). De lehet, hogy fel sem tûnt senkinek ez a hiányosság,
mert észre sem vették a hirdetést! Ugyanis – szerintem
– nem kapott a fontosságának kijáró helyet,
mondjuk az elsõ oldalon, valahol ott, ahol a hétvége
rendezvényei voltak pár szóban bemutatva. Egészen
biztos, hogy bennem volt a hiba, hogy nem ültem a szerkesztõk
háta mögött és nem koordináltam a tevékenységüket
(vagy talán egy magyaros virágmotívumos lógó
hiányzott)…De nem akarom hibáztatni az ÉSZ szerkesztõit
a fórum gyenge látogatottsága miatt.
És nem akarom a Tisztelt Tagságot sem hibáztatni,
belátván, hogy mennyire perverz ötlet volt arra kérni
Õket, hogy áldozzanak fel két órát a
vasárnap délutáni semmittevésükbõl
arra, hogy valamit megtudjanak annak a szervezetnek a tevékenységérõl,
amelynek lelkes tagjai … fõleg olyankor, amikor felmerül egy-egy
ösztöndíj, vagy nyári egyetem kérdése.
Pedig milyen jó ötletnek tûnt! Végre a Diáktanács
készen állt kiteregetni a nagyközönség elõtt
a szennyesét, megpróbált közelebb kerülni
ahhoz a réteghez, amelyet képvisel, türelmesen végig
kívánta hallgatni a Tisztelt Tagság minden TMD-vel
kapcsolatos elégedetlenségét.
Persze nem kellene így felháborodjak, mert megtörténhetett
volna, hogy senki nem jön el, és a DT tagjai feleslegesen
fáradoztak ezúttal is, mint már oly sokszor a Tisztelt
Tagságért, Ezzel szemben akadtak olyanok, akik kíváncsiak
voltak erre a régi-új kezdeményezésre és,
bár nem volt részük olyan csemegékben, mint Preitl
és Kovács professzor urakat hallani magyarul beszélni,
vagy megbizonyosodni arról, hogy legyen bármilyen magas beosztásban
is az ember, tud akkorát esni, mint egy zsák szén.
Sõt, Péter Pál urat sem hívtuk meg, hogy beszéljen
húsz percet anélkül, hogy valamit is mondana.
Csak a saját pocsolyánkban tocsogtunk egy keveset, hogy
arra a szent meggyõzõdésre jussunk, talán egy
következõ alkalommal is érdemes lesz felkavarni ezt
az amúgy elég zavaros vizet.
És végül visszatérnék a cikk eleji
hasonlatomhoz: a kisebbik testvér elõbb-utóbb el kell
nyerje a méltó jutalmat: talán egyszer többen
is kíváncsiak lesznek rá. Vagy ez csak a mesékben
van így?
-Csaszi-
Visszaaaa!
Sport (?) hírek
Szomorú hírt kell közöljek veletek: lemaradtatok
az idei TABLE bajnokságról. Azok számára, akik
nem voltak jelen, íme egy kis ízesítõ.
Amint láthattátok, plakátok sokasága hirdette,
hogy szombaton 1998. november 14-én, a Retro Club-ban fog lefolyni
az idei TABLE bajnokság. Ahogy a helyszínre értünk,
megtudhattuk, hogy szervezési gondok miatt át kell vonuljunk
a Sakura bárba (ezért a Retro fõnökségét
kell szidni, nem a TMD-t képviselõ szervezõket). A
Sakurában, mindjárt be is lehetett iratkozni, a benevezési
díj egy üveg sör volt fejenként. Igen gyorsan össze
is gyûlt húsz üveg sor, vagyis húsz személy
állt rajthoz, az idei TABLEKIRÁLYSÁG megszerzéséért.
Gyorsan ki lettek sorsolva a párosítások , és
el is indultak a játékok. Ezek szerint az elsõ mérkõzés
(a mérkõzések egyszerre folytak le) a Béla
és Szilárd közötti csata volt. Béla nagy
fölénnyel nyert (6-1) és eredménnyel jutott tovább,
Szilárd alig kapirgálta össze becsületpontját.
A Ujvári-Maci mérkõzés is hasonló eredménnyel
zárult, melynek során Maci volt a továbbjutó.
A Titi-Loránt mérkõzés 1-5-ös eredménnyel
zárult de Titi veresége érthetõ, mivel a dobókockák
nem voltak újak és így nem tudott “rendesen” játszani.
A Lóri-Csongi csata után Lóri a következõket
mondta (kizárólagosan az ÉSZ-nek): “Szerencse, mert
Csongi nem igazán mélyítette még el tudását
a tableban”. A következõkben Snoopy hagyta faképnél
Petyust, aki igencsak megtisztelve érezte magát (5-0-ás
eredmény után), hogy egy ily nagy és sikeres játékossal
játszhatott, mint az itt jelenlevõ Snoopy, akinek a riport
alatt igen hízott a mája. A Kinga-Szöwy mérkõzésen
észrevehetõ volt, amint Szöwy illemtudóan hagyta
ellenfelét nyerni. A verseny annyira izgalmas volt, hogy Robi, a
Pisissel való mérkõzés alatt kétszer
is kénytelen volt az illemhelyre menni. Az Adame-Gábor játszma
volt az egyik legérdekesebb az összes közül, ugyanis
Adame, kihasználva ellenfele gyenge indulását, gyorsan
4-0-ra emelte az eredményt, majd Gábor felocsúdva
álmából váratlanul felíratott egy pontot
a saját kontójára, de nem tudott ellenállni
Adame folyamatos támadásainak, és sajnos elhagyta
a bajnokságot, 5-1-re kikapva. És hölgyeim és
uraim, a nap legizgalmasabb merõzését Edgár
játszotta Dzseli ellen, mely alatt az eredmény a következõképpen
alakult: az elsõ vonalat Dzseli elnyerte, majd a második
Marcit is a magáévá tette (?!), így az eredmény
0-3 lett. A következõ játékban Dzseli egy kockadobásnyira
állt a Marci- hoz, de ekkor Edgár “benyomatott” egy 5-5-ös
duplát és így Dzseli csak egy pontot nyert el. Ekkor
Edgár felocsúdott, rágyújtott egy cigire, egy
hajtásra kiitta Whisky-s üvegének tartalmát és
fordított egyet a kockán - hogy õszinte legyek elég
sokáig gurította azt amíg meg tudott nyerni 5 pontot-
és Dzselit legyõzte. De a többi mérkõzés
sem elhanyagolható. Az elsõ forduló utolsó
játékában Emil és Szomszéd gurigáztak
a kockákkal. Lacika (Szomszéd) négy darabbal ücsörgött
a házában, és ekkor jött Emil, akinek megvolt
a technikai marci, rajta két gombbal a 2-es és a 6-os mezõkön,
és bebizonyította, hogy létezik Isten, 2-2-t gurítva
megnyerte a két pontot, így 6-3-as fölénnyel
jutott a második fordulóba.
Néha bejött valaki a bárba, körülnézett,
és ijedten rohant ki, ki tudja és kit érdekel mit
gondolva rólunk.
A második fordulóban, elõször Maci és
Béla ültek a table két oldalához. Béla
a “Hát nem tudom, mi van ezzel a kezemmel?” csatakiáltással
dobta sorra a duplákat, de Maci mégis sikeresen alkalmazta
stratégiáját és 5-0-s eredménnyel lépett
följebb a tableverseny következõ fokára. Másik.
Lóránt-Lóri. Lóránt cigarettájáról
2 cm- és hamunyúlvány esett le, amint játék
közben, nagy ritkán beleszívott cigarettájába.
Az eredmény a következõképpen alakult: az elsõ
két vonalat Lóránt nyerte meg, majd a két következõ
játékot Lóri, sikerült Marcikat kialakítani,
így 2-4 lett az állás, majd újra nyert Lóránt
két vonalat és így 4-4-re tornászta föl
magát. Az utolsó, döntõ játszmát,
nagy nehezen nyerte meg Lóri így õ is a döntõbe
került. A verseny leghosszabb játéka Snoopyt és
Kingát állította egymás elé. Az eredmény
fehér volt még, mikor a Béla-Maci mérkõzésnek
már vége volt. Végül is Snoopynak sikerült
5-3-as eredménnyel a többiekhez csatlakozni a döntõbe.
Pisis Adamet iktatta ki a versenybõl és a következõket
nyilatkozta: “Jobb voltam. Nem mer idejönni, annyira jobb voltam”.
Edgárt pedig még Emil sem tudta leállítani
az elsõ fordulóban szerzett kezdeti impulzusával,
és így 5-3-as eredménnyel száguldott tovább.
A döntõbe jutottak névsora így néz ki:
Maci, Lóri, Snoopy, Pisis, Edgár. A törvény a
következõ: mindenki mindenkivel, nyerjen a legjobb. 9 órakor
még keményen folyt a játék a 2MV 215-ös
szobájában. A legcsúnyább eredményt
Pisis kellett elviselje, mivel õ három játékból
kikapott 5-0-ra. A “legdöntõbbszagú” mérkõzés
Lóri és Maci között zajlott, ahol Lóri nyert
5-2-re. Miután véget ért az utolsó forduló
is a matematika két elsõ helyezettet eredményezett:
Lórit és Macit, mivel mindketten három ellenfelet
gyõztek le. Ezek után összeszámolták a
nyert pontokat, és mivel Maci 18-at és Lóri 17-et
szerzett, Macit hivatalosan TABLEKIRÁLLYÁ tették.
Következtetésképpen sajnálhatja, aki nem
volt ott. Mi ott voltunk, elég sokan voltunk, a hangulat megvolt,
és a többi már nem számít.
- Dzseli & Szöwy -
Bolyai - Utópia A 2-2 (1-2)
Az Utópia A úgy látszik a döntetleneket és
ezen belül a 2-2-t szereti, hiszen a második meccsén
is azonos eredményt ért el, mint az elsõn. Most a
listavezetõ Bolyai volt az ellenfél, és bár
az Utópia az elsõ félidõ derekán
2-0-ra vezetett, mégis megkönnyebbülten lélegzett
fel a meccs végén. Ugyanis a Bolyai megszámlálhatatlan
helyzetet dolgozott ki és nagyon sok kapufát rúgott,
de gólt csak kettõt ért el. Az Utópia ha szerencsével
is, de derekasan helytállt és kapusuknak Petrovicsnak köszönhetõen,
aki a mérkõzés legjobbja volt, továbbélnek
továbbjutási esélyei. A gólok:
5. perc: 0-1 Gyors kontra révén Viktor kapott pontos
labdát a hatos saroknál és Giorgio mellett a rövidbe
lõtt.
10. perc: 0-2 Szövi indította Zolát, aki a felfutó
Levivel egy - kettõzött és Levi keményen lõtt
passzát berúgva.
20. perc: 1-2 Bara nagyszerûen passzolt Levi és Szövi
között Misikének, akinek a hatos sarkánál
megpöccintett labdája a kifutó Petrovics fölött
bepörgött a kapuba ( nagyon szép gól volt, szerk.
megj )
45. perc: 2-2 Misike- hetesbõl, miután Petrovics kétségbeesetten
elütötte Barát és Titi jogosan megítélt
büntetõjét értékesítette.
Az Utópia felkér minden igazi Utópia – rajongót,
hogy a szerdai ( XI.18 ) négy órakor kezdõdõ
mindent eldöntõ RMDSZ elleni meccsére jöjjön
el és szurkoljon csapatának.
Visszaaaa!
Nos,
ez van kéremszépen
Pecs és Gyerek a Budapesti Mûszaki Egyetem
TDK-ján ( Tudományos Diákköri Konferencia) elsõ
díjat nyertek. Gratulálunk nekik.
Filharmónia
Nov. 20. (péntek) este 6 órától
6300 lejes diákjeggyel L.W. Beethoven, P.I. Ceaikovski, Fr. Liszt
mûvek lesznek hallhatók.
Nov. 24. (kedd) este 6 órától
Francois René Duchâbel L.W. Beethoven, Fr. Liszt, Claude
Debussy, Frèdèric Chopin mûveket ad elõ zongorán.(a
Francia Kulturális Intézet szervezésében)
PINK FLOYD audíció lesz 26.-án,
csütörtökön este 8-tól a Retro Clubban. Ezentúl
rendszeres audíciók lesznek kéthetente ugyanott.
A mûsor változatos lesz – bemutatásra kerül mind
a korai pszichedelikus, mind a késõbbi népszerû
Pink Floyd. Ott találkozunk.
Mozi
Capitol: Snake Eyes 10-12-14-16-18-20 ;péntektõl
– Könnyûvérû Mary (Cameron Diaz, Matt Dillon)
Timis:Paparazzi – 10-1215–1430–1645–19 ;péntektõl
– The Avengers
Studio: Breakdown – 10-12-14-16-18-20
(nov. 17.-ig Alain Delon filmek 18 és 20 órától)
; péntektõl – Armageddon
Visszaaaa!
CopyRight ©
TMD - 1998 IX. évfolyam
Az "Érted Szól"
szerkesztöi:
Tófalvi László
- tofy - tofy@info.uvt.ro
Jósa Csaba - bacsa
- bacsa@utft10.uvt.ro
Szász Attila - tily
Sepsi Ádám
- sniffles