Lehet-e valaki annyira alulinformált, hogy ne tudná, hogy a fent leírt rövid kicsi eredmény egy olyan focimeccsé, ami szép lassan több, mint sport... sajnos.
Hiszen ki nem hallotta/látta a helyi sajtóban megjelent cikkeket, a meccset megelőzően... Rájöhetünk, hogy Romániának ez a győzelem szimbolikus, hiszen 23 ezer román áll lélekben a válogatott mögött. Annyira várták a győzelmet, bűvölték, hiszen arról a szomszédos országról van szó, mely jelenleg nagyon sok szempontból megelőzte őket.
De ezeket a dolgokat már megszokhattuk, mint azokat az úgymond headline-okat is, ahol a mostani győzelmet a történelmi posadai győzelemhez hasonlítják. Ami viszont zavart, az a magyar játékosok és sajtó majdhogynem romános nagyképűsége, mellveregetése, hiszen a magyar csapat úgy jött Bukarestbe, hogy ha nem is nyer, de legalább döntetlennel megy haza. A csalódást így nem is azzal keltette, hogy rosszul játszott a csapat (mert azt, ha nem is szoktuk meg tőlük, de nem igazán lep meg minket), hanem inkább a bőmellényű-ségükkel.
De ha jól meggondoljuk, akkor nem is igazán lepődünk meg a magyar reakciókon, mert ha nem is normálisnak, de logikusnak tűnik a szemet szemért elmélet: ha ők kifütyülték a mi himnuszunkat, akkor mi is az övéket. Ebből az egész harcból csak Bölöni Lacit lehetett volna sajnálni, akinek két opciója volt: ha nyer a csapata, akkor jól játszottak, ha viszont veszít, akkor elárulta a hazát. De mondhatjuk, ő kereste magának a bajt, amikor elvállalta. Mert baj volt elég, hiszen elég támadás érte, hogy töri a románt, meg hogy magyarul készíti a jegyzeteit és ehhez hasonló nyalánkságok.
Volt egy mérkőzés... Természetesen megint olyan, amely az idegeskedéssel sok rendes erdélyi magyar ember életét rövidítette meg. De ez így szokott lenni. Most már csak abban reménykedem, hogy jön pár hét múlva a vízilabda EB. Hátha ott nem kell izgulni. 
 

el torro.

Vissza

 

SS(C)SÓTÁJM!!!
A TMD pályázatot hirdet “Csótányirtás a TMD-n” címmel. Pályázhat bárki, aki szakmabeli, vagy sem, csak jöjjön már valaki, aki eltünteti ezeket a rusnya dögöket innen!!!

Nos, nem szeretném, ha most valaki is megsértődne, mert végképp nem ez a célom, pláne, hogy a téemdét blamáljam. Mondjuk egy kicsit úgy fog hangzani, de nem egészen úgy gondolom. Ennyi bevezetőül.
A Zirodán minden szép és jó, van új ez, meg van új az, köszönhetően az Apáczai Közalapítványnak, látható is, mivelhogy rája van ragasztva mindenre egy szép kicsi apáczais lehúzós. A fénymásolóra, a nyomtatóra, a budira... És éppen ez az, amire rá szeretnék térni rövid jegyzetemben. Amint azt láthatjátok (olvashatjátok), van friss ÉSz. Mindez ismét csak a jól megszokott, kemény ÉSzakai munkánknak köszönhető. No de itt jön a bibi. A Nagy Északázás több veszéllyel jár, mint azt bárki is gondolná. Legutóbbi alkalommal például, úgy fél négykor pisilni indultam a teleapáczailehúzósozott téemdé-vécére. Ismeretes, hogy ilyenkor már javában sétálgatnak a csótányok. Kettő-három mindig láb alatt van. Ám amikor annyi van, hogy meg sem tudom számolni őket, akkor én egy kicsit meg szoktam ijedni. Amúgy sem szeretem őket, de van egy határ, amit az ember el tud viselni. Szóval OK, hogy minden vadonatúj, de ezt ne pont a csótányok élvezzék a legjobban. És én is nyugodtan akarok pisilni. Másrészt pedig, ez nem épp a legmegfelelőbb közeg, ahol egy jót lehet ÉSzakázni. Most mit csináljak? Essek neki egy olyan rovarnak, ami egy atomrobbanást is kibír? Köszönöm, nem! Az ominózus esetben is a legegyszerűbb módon jártam el: hívtam a kollégát, aki leütötte nekem a legközelebbi bogárkát és utána - nem nyugodtan, de - tudtam pisilni. 
Javaslom, tehát, hogy akinek a fenti állatkákból hiányzik egy pár jól megtermett példány a bogárgyűjteményéből, az jöjjön fel bátran és fogjon magának. Biztosíthatom, hogy nincs rajtuk apáczais lehúzós. Én láttam.

mihók.

Vissza

 

A kutya lényege el van temetve!
(engedjetek meg egy macskajajt)

A most készülő és nagy port kavaró státustörvénybe kaphattunk betekintést a közel két héttel ezelőtt megrendezett Jognap alkalmából. A kevés résztvevővel, de talán épp ezért közvetlenebb, barátibb hangulatban lezajlott jognapon érdekes témákról volt szó, mint például eutanázia, diákjog, halálbüntetés, státustörvény. Ezek közül, talán aktualitásának is köszönhetően, Toró T. Tibor képviselőnknek a státustörvényről szóló előadása volt a legnépszerűbb. Kíváncsian hallgattuk, mit is tartalmaz számunkra ez a törvény. Milyen kedvezményeket és hogyan vehetünk igénybe, kik lesznek az ajánló bizottságok, ki lesz „ma-gyar”, egyáltalán milyen kritériumok alapján osztogatják majd az igazolványokat, frusztrálja-e a románságot a törvény és mennyire megalapozottak a román fél tiltakozásai. Amikor a Magyarországon igénybe vehető kedvezményekről meggyőződtünk, szó esett a törvény másik oldaláról (szerintem a legfontosabbról), arról, hogy ennek milyen közösségmegtartó funkciója van. És itt derült ki, hogy tulajdonképpen a kutya lényege el van temetve. Azaz a törvény egy olyan passzust rejt magába, amelynek lényege, hogy a Magyar Kormány indirekt módon segítheti a határon túli magyarokat olyan formában, hogy ezek (azaz mi) különböző segélyeket kaphatnak az e célra létrehozott magyarországi alapítványoktól. Ja! és ne feledjük el a másik nagy előnyét: az erdélyi magyarságot egy reális és máskülönben sok anyagit felemésztő adatbázishoz juttatja, miközben egy harmadik, morális funkciót is betölt azáltal, hogy elismeri a határon túli magyarokat Magyarnak.
Ez mind szép és jó, de ha a konkrét segítséget nézzük, rájövünk, hogy az még egyáltalán nem konkrét. Vagyis nagymértékben függ a törvény gyakorlatba ültetésétől. És itt nem csak arról van szó, hogy mi nem tudnánk, hogy mi jó nekünk, vagy esetleg nem tudnánk megegyezni (habár ez utóbbi is előfordulhat, mivel még nem tiszta, hogy az RMDSz, az egyház, vagy összefogásuk oldja meg).
Hanem arról, hogy ennek a törvénynek a gyakorlati részét Romániában kell kivitelezni. A jogosítványok kiállítása és az ajánló bizottságok vagy Románia területén működnek, vagy teljesen kiesik a közösségmegtartó funkció! Azok fogják inkább igénybe venni a törvény-kínálta lehetőségeket, akik Magyarországon szeretnének boldogulni és akkor marad nekünk egy emigrációt elősegítő - felgyorsító hadd ne mondjam ki, hogy mi.
A törvény kivitelezésébe tehát a román állam az adminisztráción keresztül beleszólhat. A kutya lényege ha el is van temetve, azt azért látja mindenki, hogy hova, és hiába érvelünk, hogy senkinek nincs joga beleszólni egy Magyar-országon alkalmazott törvénybe, hisz annak legfontosabb része román területen nyújtana szociális segélyt a magyar nemzetiségűeknek.
Amúgy nem szeretnék a törvény ellen fenekedni, hisz azt én is szükségesnek tartom. Pozitív diszkrimináció jöhet! Ami sértette a fülemet, az a túlzott optimizmus, ahogyan a törvényt a képviselő úr nekünk bemutatta.
Szerintem egy politikus örök optimista kell legyen ahhoz, hogy ne söpörjék le a porondról, hogy ne járjon úgy, mint volt államelnökünk, Emil Constantinescu. Az optimista természet azonban még nem elég ok arra, hogy egy még idáig kétesen kivitelezhető törvényt utópisztikusan állítsunk be, ezzel olyan hamis illúziókat keltve, mint „Erdély repopulálása”.
Kisebbségi létünk egyik, talán legnagyobb problémája ez az illúziókeltés. Hajlamosak vagyunk nagyon hamar elhinni azt, amit szeretnénk, és alábecsüljük a vele járó akadályokat. És ez politikai, RMDSz szinten is működik.
Nos, én inkább a reális mérlegelés híve lennék, ez esetben a státustörvény minél előnyösebb megoldása, gyakorlatba ültetése érdekében.

szkiny.

Vissza

Korcsma-kultúra
Az Irish Pub

Kedvenc lokálunk elvesztése arra késztetett, hogy egy olyan sorozatot indítsunk, ahol olyan szórakozóhelyeket keresünk, melyek méltóak a Blues-alternatíva címre. Az e heti cikk az Irish Pub-al fog foglalkozni, persze nem a diáknegyedivel, hanem az eredetivel: Irish Pub - Bul. Cetatii 15, tel: 146400. A legfontosabb dolog, amely az embert először megragadja, az a kocsma hangulata. Mintha egy antik boltba toppanna be a látogató. A helység eredetin van berendezve, az asztalokat Singer varrógép “talapzatra” helyezték, és ugyanezek lógnak le a mennyezetről is, a falak régi hegedűkkel vannak díszítve, és az egész ódivatú konyhabútorral van kibélelve. Kár, hogy az emeleti székek kicsit kényelmetlenek.
Ami még színfoltja a helynek, hogy egy egész falra rá van pingálva Írország térképe. Tehát pofára nagyon szép és hangulatos. 
A zenében sincs szerintem semmi kivetnivaló. Hallottam itt már blues-t, jazz-t, rockot és jó minőségű alternatív dallamokat is. Hozzá kell fűzni azt is, hogy hetente, vagy rosszabb esetben kéthetente van pár jó élő koncert is. Felléptek itt már a helyiek közül a Bega Blues Band, a Bomb, a Quo Vadis, és persze voltak más együttesek is.
A felszolgálónők csinosak, kedvesek, megadják a visszajárót, csak nem lehet őket felszedni. Legalábbis nem könnyen, és több időt nem igazán akartam erre fordítani.
Na még az árak... . Ennyi szép és jónak meg is kérik az árát, de legalább van választék bőven. 
Az italok közt találsz 20 fajta ír sört, plusz az ittenieket, töményt bármilyen választékban, és koktélokat is. Itt is van Tuborg Long Draft (2 liter sör kicsi csappal ellátva, megéri kipróbálni).
A pénzen kívül még egy baja van, az, hogy nehezebb megközelíteni, hisz a négyes villamos mentén van a „Cetatii-n”.
Mindent egybevéve jó időtöltésben és üresebb pénztárcában lesz részed.

Pontozás:
(min.1, max.5)

Hangulat 4
Zene 4
Személyzet 5
WC 4
Berendezés 4
Pénzügyileg 2
 A Zrobi.
 

Vissza

 

Magyarítva is: MANELE
Ez itt a reklám helye

Valahol a 21C/410A mélyén elindult egy underground mozgalom, ismerem őket - királyi többes. Céljuk: a manele vonulat pisijével szembe fúvás, vagy fordítva: szembepisilés a Förmedvénnyel.
A gép elindult, a manele slágerek magyarítva készülnek, egyelőre zenei aláfestés nélkül. Erre keres támogatókat a mozgalom szellemi atyja, aki a harcot csakis a paródián keresztül érti, bárminemű erőszakot elutasítva. Keressétek Őt.
Az első album, kislemez esetleg demó neve: Óh életem, óh szívem... A hármaspont is a bizonytalanságot hivatott aláhúzni, mely az értelmiség körében csírázik.
Egyéb kulisszatitkok:
közreműködnek: „Szerzőnév”, a csodagyerek, Szélvész Anti 
alapműnek számítanak: Adrian Copilu Minune, Costi eddig megjelent életműve

Az albumon megjelenő motívumok, amelyek a „Pruton túli tesvéreink” jelenlegi zenei igényeiről és világnézetéről árulkodnak (persze tisztelet a kivételnek): a „dollár” motívum (s úgy általában a pénz), „az ellenség haragszik rám” (üldözés, mánia!?), „a cigányok mind meghalnak” - kisebbségpolitika vagy csak a sárga irigység?
az értelmi szerzőtől közvetlenül lejegyezte:

jutas.

Vissza

 

Jó tanács hosszú útra

Nem  vagyok temesvári bennszülött és ebből kifolyólag kínosan hosszú utakra kényszerülök, hogy ne haljak éhen. A hazautazás idejének elérkeztét rendszerint megbízhatóan jelzi a tusfürdős dobozom meg a hűtőben eluralkodó huzat. Ekkor engedelmesen vonatra ülök.
Végtelennek tűnik az út. De mostanra kidolgoztam egy stratégiát, miszerint bepakolok egy jó könyvet s akkor biztos olyan utazás vár rám, hogy csak arra lesz időm, hogy kézbe vegyem a könyvet. Kinyitni ráér majd otthon is. Vonzza a könyv az embereket. Másképp számolhatnám a villanyoszlopokat, és idegesen gondolnék semmire.
De így, könyvvel kézben már sikerült részt vennem például ország-megváltásról szóló vitában egy olyan társaság közepette, hogy nem győztem csodálni a jegyárus nénit. Meg találkoztam egy bácsival, aki ’45-ben hazagyalogolt a Krím félszigetről és 80 évéhez képest ugyancsak friss volt a világnézete. Az egyik ász egy nyugdíjas mérnöknéni volt. Nem dolgozik már, egész jól megélhetne a nyugdíjából s ezért méhészkedik és az agrárvállalkozás titkait tanulja. A felfogása kissé piros, de a polis tanárok fiatalkoráról egész jó sztorikat tud. S a cigányok.... A csíki mácsóknak (kivétel erősíti a szabályt) biztos tetszene a köztük uralkodó rend. A férj puszta kedvességből úgy bokán rúgta az asszonyt, hogy az ragyogott a boldogságtól, hát mégiscsak szereti őt az ura, ha eccer rendre akarja tanítani. Azt hiszem, tudnék ajánlani egyéb asszonynevelési módszereket is, no de ki hallgat egy ilyen taknyosra? Különben is még nem volt soha feleségem. S ami igaz, az igaz, férjem sem. Meg tudjátok, hogy kell meglépni egy sánta, negyvenéves nőtől, aki fél éjjel és mindenáron ismerkedni akar? Erre is került tipp. Átszálláskor sietni kell és mivel fürge vagy és egészséges, sosem ér majd utol. 
Szóval, kedves barátom, egy kalanddal teljes út biztos garanciája egy jó könyv, amit hazáig feltétlenül ki akarsz olvasni.
 
 

Vissza

Ghiţă Mureşan a diáknegyedben

Múlt héten játszott Románia válogatottja a Hermofarm (egy harmadosztályú szerb csapat) ellen. A válogatott elég szarul játszott, taktika hiányában, de mégis sikerült nyernie. Ez alkalommal megjelent a hős, Ghiţă, aki a rajongók elkeseredettségére nem állt pályára, mint később kiderült, csomagjai a Frankfurti repülőtéren elvesztődtek és nem volt térdvédője, meg cipője. Ezeket egy néger technikai edzőtől tudtam meg, aki négy hetet Románia csapatával tölt, hogy ezeket segítse, tiszta ingyen, persze ha a Ghiţă nem lenne, akkor nem jött volna el egy ilyen lepattant országba. Még azt is elmondta, hogy a Hotel 2000-ben szálltak meg, ahol Ghiţă-nek speciális ágyat készítettek, hogy elférjen, és kényelmesen alukáljon meccs előtt. De térjünk csak vissza a „hősre”, aki első nap meccs után minden rajongónak eleget tett, de második nap meg akart szabadulni azzal a feltevéssel, hogy várják a busznál. De nem szállt fel a buszra, hanem tett egy kanyart és beült a Tatăl şi Fiul-ba az edzőkkel, míg a csapat többi játékosa az Olimpia bárjában „hűsítőzött”. Ez még nem minden, de szerdán Ghiţă a Simpsonsban üldögélt egy nővel, lehet, hogy 9 év után is árt neki a román levegő.

kati.

Vissza

Wanted… a legújabb magyar lap

Új sajtótermék látott napvilágot a Bartók Béla Líceumban. A neve Wanted. Ez az underground próbálkozásnak is vehető névtelen lap eléggé felkavarta a kedélyeket a suliban, hiszen szókimondóbb a suli-újságnál. A misztikumot az is terjeszti, hogy a magukat felfedni nem akaró szerzők meghagytak egy emilcímet, ahol elérhetjük őket. A Wantednek állítólag honlapja is van, de ezt nem találtam meg.
A lap egyazegyben érinti a tabutémákat az iskolában: cigizés, mobiltelefon, sőt, az iskolapénzt is megbolygatja, de sajnos a szerzők itt eléggé melléfogtak.
Hogy őszinték legyünk, örülünk ennek a próbálkozásnak, ami kiegészíti a Juventust. A cikkek elég sok kívánni valót hagynak maguk után, de mivel első próbálkozás, így érthető. Remélhetőleg mind nyelvezetileg, mind tartalmilag kifinomulva jelennek meg következő alkalommal. Hiszen szükség mindig van az ilyen lázadó jellegű írásokra.
Végezetül annyit üzenhetünk nekik, mint lapunk kistestvérei egyikének, hogy hajrá fiúk, mert nem rossz, amit csináltok.
Mögöttetek állunk.

el torro.

Vissza

BöngÉSzde

Ha végzős diák vagy (de nem csak végzősöknek) akkor biztosan érdekel, hogyan kell megírnod egy CV-t, motivációs levelet, hogyan menj el egy interjúra, melyek a leggyakoribb kérdések, milyen nyelvvizsgák szükségesek, és egyáltalán nálunk az országban hol teheted le ezeket a nyelvvizsgákat?
Ezekre a kérdésekre kapsz választ és egyéb hasznos infót, ha feljössz az irodára és előveszed a karrierdossziét. 
Gyere fel és böngészd!

Vissza

Lakásadatbázis épülőben...

Most hogy jön a nyár, kevesen tartják meg a kintlakásosak közül jövőre is lakóhelyüket. Ezért mi itt a TMDnél - mert szépek és okosak vagyunk - úgy döntöttünk, hogy szükség lenne egy olyan adatbázisra, mely tartalmazza a házinénik, házibácsik, lakástulajdonosok elérhetőségeit. Ez azért lenne jó, mert jövőre segíthetünk mindenkinek, hogy elhelyezkedjen és ne kelljen az utcán aludnia, míg lakást keres.
Ennek a nemes célnak eléréséhez megkérünk minden kedves kintlakásos ÉSz olvasó egyént, hogy ha nem szándékozik megtartani lakóhelyét nyárára, akkor hozza fel a megfelelő adatokat az irodára.
 

Vissza

 

Érted Szól
2001. június 7.

Főszerkesztő:  Toró Tibor
Szerkesztették: Bakk Jutas, Bende Katalin, Dénes Attila, Katona Mihály, Kelemen Orsolya, Molnár Róbert, Simon Szilárd
Grafika: Boér Attila
Tördelés: Toró Tibor
Korrektúra: Ruff Ágnes

Az Érted Szól  kiadását
a Magyarországi Ifjúsági- és 
Sport Minisztérium és az 
Illyés Közalapítvány támogatja

Cím: TMD - Temesvár, 1900 
Diana utca 9A/10
Tel./Fax: +40-56-195545
E-mail: esz@tmd.dnttm.ro
 

Június 11-én, hétfőn délután 2 órától a Bartók Béla Líceumban műhelydélutánt tart a TMD.
Hogy mivel is eszik az ilyen nemű rendezvényt? 
Először is beszélhetünk a céljairól... Ez egy olyan valami, ahol leülnek azok, akik szívügyüknek tartják a TMDt — szaknyelven vezetőség és aktív tagság — és tisztába teszik a szervezet ügyes-bajos dógait. Na azért nem kell megijedni, nem leszünk egyből mind pénzügyi szakemberek... Lesz szó az ÉSzről, hogy magunkkal kezdjük, a műhelytáborról, a TMD berkeiben uralkodó hangulatról, remélhetően mindez vitákkal és kreatív játékokkal fűszerezve.
Komolyra fordítva a szót, ha úgy érzed, hogy elérted azt a szintet, hogy keményen elkezdj foglalkozni a TMDvel, akkor ez az a pillanat, amikor bekapcsolódhatsz a munkába. Nem csak azért, mert ez az a hely, ahol elmondhatod kreatív és korszakalkotó ötleteidet, hanem mert itt betekintést nyerhetsz minden TMDt érintő dologba, köntörfalazás nélkül. Rájöhetsz, hogy igazán elkelhet mindenütt a segítség. Ha információink helyesek, a szervezők gondolkoznak róla, hogy feloldják a DT-k hangulatát (amit mindannyian tudunk, hogy milyen), hiszen nekünk való játékokat is terveznek, és nem engednek senkit unatkozni.
JA, és majdnem elfelejtettem a legfontosabbakat. Ha a nagy pszichikai munkában megéheznénk, vagy megszomjaznánk, kaja, pia meg nő a helyszínen lesz dögivel (szalámis kenyér, Pepsi meg Kata).
 

Felmérésről, buliról
Vagyis belügyi beszámoló

A múlt ÉSzben is megjelentettünk egy kis beszámolót a Nyári Olimpián készített közvélemény-kutatásunkról, de az adatok csak előzetesek voltak. Íme a végleges eredmény.
Elég sokan részt vettek a felmérésen, ezekből 56% TMD tag és 43% nem, az volt az érdekes, hogy egy személy nem tudta eldönteni, hogy tag-e vagy nem. Eddig kitűnő, de arra a kérdésre, hogy fontosnak találja-e, hogy tag legyen, a megkérdezettek 52%-a negatív választ adott, 39%-a úgy érzi, hogy jelent valamit számára, hogy tag lehet (ezeknek csak 22%-a rendelkezik érvényes tagságival), 9% viszont nem tudja, mit gondoljon. A TMD önkéntelen klikkesedése elég nagy problémát jelent a vezetőség számára, és ezt a diákság is észrevette, hisz 57% belterjesnek látja a szervezetet (ebből 33% tag), 38% nem, 11% nem tudja eldönteni, vagy csak részben tartja annak. És mégis mit szóltok, hány ember segítene önkéntesen különböző szervezési munkákban? Hát 48%, ebből összesen 29 személy meg is adta az elérhetőségét. Pénzért 18% segítene (ez a mai világ...), 34% semmiképpen és 4% nem nyilatkozott. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyennek tartják az emberek a magyar diákéletet Temesváron. Erre 72% azt válaszolta, hogy jó, de lehetne mozgalmasabb; 18% szerint eseménydús; 11%-nak pedig nagy a pangás.
A „sorszámolós” kérdések eredményei nincsenek százalékolva, a helyezések létráján közöljük őket. A TMD által adott kedvezmények fontossági sorrendje: 1. Nyári Egyetemek és Részképzések; 2. Tanulmányi Ösztöndíjak; 3. kedvezményes buli-jegyek és könyvtár-hozzáférés; 4. Szociális Ösztöndíj; 5. E-mail; 6. ÉSz terjesztés. A tagság szerint információk  szájról szájra közlekednek a leggyorsabban, majd plakátok, szórócédulák, ÉSz, e-mail útján, vagy más újságból értesülnek rendezvényeinkről, de van olyan is, aki az irodatündértől kap felvilágosítást. 
A bulikkal kapcsolatos kérdéseket a végére hagytam, ugyanis egy OTDT döntést is szeretnék közvetíteni. De mindenekelőtt lássuk, hogyan is szeret bulizni a tagság? Szűk baráti körben szórakozik szívesen a megkérdezettek 51%-a, nagy társaságban, új ismeretségeket kötve 67%, 9% pedig fura módon nem nyilatkozott. A felmérés azt mutatja, hogy a magyar diákok túlnyomó többsége (90%-a) vegyes bulikról áhítozik, a többi „éhes disznó” pedig makk helyett rave partiról (15%), diszkóról (13%), retro-bulikról (8%), rockos korparázásról (5%), valamit alternatív csemegékről (1%) álmodik. 
És íme a vezetőség döntése: a következő tanévtől kezdődően a rendezvények helyszínén is beszerezhetsz engedményes jegyet, azzal a feltétellel, hogy TMD tag legyél az illető tanévben, és legyen nálad a tagsági igazolványod. Ettől függetlenül elővételben az irodán is megveheted árcsökkentett beugródat.

Így írtok ti?!

A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.

Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.

A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat.

IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.

IV. Béla várromokat épített.

A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.

Mikor II. Endre a Szentföldről hazatért, országát és feleségét fenekestül feldúlva találta.

A fenti „idézetek” a fiatalabbak érettségi dolgozataiból szemelvények. Megfolytatás lészen.

Vissza

 

Filmfesztivál a Stúdióban
A Stúdió és a kártier meg a többiek

Május hónap közepén (15-18.) a Stúdió Moziban francia-spanyol filmfesztivált rendeztek a Nyugati Tudományegyetem diákjai. A fesztivál két francia és két spanyol filmet mutatott be négy estén át, 22 órai kezdettel. Az első nap ünnepélyes(-en rövid) megnyitóján a szervezőség elmondta, hogy a filmek kiválasztásakor azt célozták meg, hogy azok aktuális témákat mutassanak be és európai filmekhez illően hagyjanak is valamit maguk után néhány percnyi vélt szórakozáson kívül.
A Fesztivál első filmje Az én negyedem meséje címet viselte és egy fiatal francia rapper első rendezői próbálkozása volt. A történet magában hordoz minden olyan aktuális problémát, mely a mai fiatalságot jellemzi és egyaránt érvényes minden országban, gazdasági viszonyoktól függetlenül. A film hét barát története, akik mint a nagyváros egyik szegénynegyedének lakói, hamar rájönnek, hogy a raktár és a piti bűnözés az eszköze annak a munkanélküli pénzes életnek, amely kielégíti a mindennapok igényeit. Szerkezetileg a film több rövid jelenetből áll, amelyek bár magukban is kerek egységnek számítanak, mégis egységes képet alkotva mesélik a történetet és egyben magyarázzák az okokat is, összetartva a film mondanivalóját. Ily módon még a film első fele: a barátság, a fiatalság, a hülyéskedés jelenetsorozata az ezt követő események, a gyökértelen élet törvényfeletti játékának valóságos képeivé válnak. Látszólag a film a bűnözésről és az erkölcsi romlásról is szólhat, végső soron azonban ez mégis a barátság és a gyermekkor emlékeinek filmje, hozzáadva az élethez, amely itt nem egy magasztos cél, hanem maga a valóság, amelyben a felső jóság nem tud ellenállni azoknak a pofonoknak, melyeket a világ oszt, ha kikezdünk vele. A fesztivál második francia filmje, amely csütörtök este került vetítésre, magyar fordításban Az élet, amiről az angyalok álmodnak címet viseli. Közös vonás a két filmben az, hogy mindkettő a fiatalokról (két lány), a szegénységről és a csalódottságról szól, és mindkettő mentes az olyan giccses elemektől, melyek nem lehetnek a valóság részei.
A második film azonban formailag sokkal inkább világos és letisztult. Az események csendben követik egymást a hétköznapok ürességébe ágyazva, ezáltal a film befejezése is teljesen elfogadható és helyénvaló, bár előreláthatósága egyáltalán nem vonja maga utána belenyugvás érzését.
Egy barátom azt mondta erről a filmről, hogy nem szereti, mert ilyen történetet ő is tudna mesélni, de nem abban az értelemben, hogy közönséges volna, hanem mert az effajta „tragédiák” (az egyik lány öngyilkos lesz, mert a vélt barátja elhagyja, aki ki tudta volna húzni a nyomorból) olyan gyakran előfordulnak, hogy a velük szembeni tehetetlenség jobb híján életbölcsességünk részévé válik.
A két spanyol filmet nem láttam, így nem tudok róluk írni. Megjegyzésként még annyit, hogy az Én negyedem meséje ezen a héten, egészen csütörtökig megnézhető a Stúdióban.
 

Sziget…
mert idén is lesz...

Idén ismét lesz természetesen Pepsi Sziget. Na ezt még nem a TMD szervezi, bár az előző mondat olyan jó TMD-s hangnemű volt. Nem közlök semmi, a közvélemény elől titkolt, bizalmas adatot, minden megtalálható a www.pepsisziget.hu honlapon. Ami innen kiderül, az az, hogy kb. 2000 Ft-al drágul a jegy ára. Bár ez valamivel több az inflációnál, azzal indokolják, hogy idén szarásig lesz mentaszagú WC-vel, fulladásig zuhanyzóval és mosdóval a Sziget, tehát ölik szépen a Woodstock hangulatot. Lehet ezt hál`Istennek is venni, de a bárgyú tarajosok úgysem bántanak senkit, tehát nem kell elriasztani őket. S általános nézet, hogy annyira ők sem ijednek meg a tisztaságtól.
Marad a tendencia, miszerint lesz diszkósátor, mert ez biztosan még vagy hetvenezer nézős pluszt jelent. Igaz a tavaly sem Cocojumbo volt, hanem Paul van Dyke, s ő másfél-emelet magasságból köpi le Scooteréket. Az ő dolga, tudja...
Premier az is, hogy lesz egy tisztán METÁL sátor. A Metal Hammerel közösen szervezett – állítólag – 5000 férőhelyes, légkondicionált, hangszigetelt, éjjel-nappal működő sátorba az utóbbi három évben egyre divatosabbá váló power-speed-heavy vonulat kap nagy hangsúlyt (mikor lesz a gothic-darkból is divat?). Eljön a hatalmas északi/valódi/operaénekesnős Nightwish, amire még anyám is felkapja a fejét, hogy hűha, pedig olyan, mint a többi heavy-goth himnusz, csak két oktávval magasabban, és persze CD-tiszta hanggal énekel. Ott lesz az egy ideje favorit retró-heavy Hammerfall, a két éve depis-Depeche-be átmenő Moonspell, s a magyar élvonal, (olyanok is, akik tavaly még Nagyszínpadosok voltak) s még néhány finom falat. Ha végignézitek a teljes listát, abból kiderül, hogy érdemes ott tölteni néhány órácskát.
A közönség 70%-át motiváló Nagyszínpad terítékén ott van az angolhoni Placebo (akikkel hasonlítgatták régen a HIM-et, és amire ez utóbbiak őket lebuzizták). Aki nem ismeri őket, az is biztos ismeri őket: a Cruel Intensions (Vad vágyak) címzenéjének dala a legismertebb slágerük - Every Me and Every You (nagyon orrhangon). De idén is ott lesz fémesebb ellenlábasuk, a fentebb említett HIM. Faithless-ék új albummal készülnek - őket is meghívták a house-t újraértelmezni, easy listening, pop, rap, blues árnyalatokkal keverni, és Sister Bliss szinkópáit idén is biztos vagy ötvenezren várják. Egyébként a fesztivál történelmét olvasva, nyomon követhető, hogy évről évre mindig úgy 20-30%-al nőtt a látogatók száma. Idén is hasonló méretű növekedésre számítanak, ami a költségvetés ugrását is jelenti valahol, a hivatalos „jelentések” alapján a tavalyi évben volt ugyanis először jövedelmező a Sziget a Szervezői Iroda számára - állítólag addig nullszaldós volt, s minisztériumi támogatásokból élt. Ez érezhető volt az akkori hangulaton is, sokak véleménye ugyanis, hogy akkor az ifjúságról, a szabadságról, a másságról és a másként gondolkodásról volt szó. Biztos idén is viszonylagosan sikeresek lesznek a különböző kulturális beszélgetéseknek, irodalmi esteknek, folklór művészeteknek helyt adó sátrak, csak amíg a többség a többszázezret képviseli - s a művelődő réteg megmarad kisszámúnak, a tolerancia -mint egyik főmotívum- elhalványulhat, és a főtámogatók baromkodó multi-s vetélkedőket szerveznek, s a nagy zajtól s tömegtől az egyszerű látogató iszonyt kap, magába fordul, leül és iszik a tűző napon, s úgy találja majd, hogy a KELL EGY HÉT EGYÜTTLÉT egy keserves ideg-erőpróba a pihenés, kikapcsolódás helyett.
 
 

TMD kupa — az érem két oldala

Bármennyire is sajnálom, de a Kupa keretén belül sok negatívumot is le kell írjak, nem feltétlenül magáról a rendezvényről, hanem az általa kiváltott folyamatokról.
De kezdjük a jó dolgokkal.
Ha visszatekintek arra a hétvégére, nincs igazán okom panaszra, hiszen baromian jól érzetem magam, főleg vasárnap, amikor ténylegesen próbára kellett volna tegyük kreativitásunkat. Kellett volna, mert nekem legalábbis nem igazán sikerült, de ez inkább az én hibám. Ezek után nem is csoda, hogy nem nyertünk, így az Elektrometil vihette el a pálma helyett osztott két láda sört. Ha elgondoljuk, hogy ők csak négyen voltak, rájöhetünk, hogy azt meginni elég szép teljesítmény. Ha már a sörnél tartunk, csalódást jelentett, hogy a tervezett megszámlálhatatlan láda sör helyett csak tíz ládával fogyott el a Temes-parton, és még így is voltak olyanok, akik csak három-négy próbát tudtak felsorolni a tíz-tizenkettőből.
De itt érünk el a negatívumokhoz. A vasárnap esti bulira mindenkinek világos volt már, hogy a „dezásztruosz” söreladás miatt veszteségesen záródik az egész, főleg akkor, ha nem jön be elég ember a bulira.
Ezzel mindenki tisztában volt... A DT tagok még ennél is tisztábban voltak az egésszel.
Jó kupás szokás, hogy a záróbulin, ahogy Öreg mondta a tavaly, DT tag nem DT tag, de ha bulizni akarsz, akkor fizetsz. Ez így volt az idén is. Csakhogy egyes DT tagok úgy érezték, hogy ezzel az intézkedéssel megtagadták tőlük a kellő tiszteletet, hisz ők kiadják a lelküket is ezért a hárombetűs szervezetért. Enyhén paradoxon-szagú ez az egész, hiszen hogy teheti ki a lelkét is, ha nem segítené 15 ezer lejjel akkor, amikor nagyon is tudja, hogy komoly veszteségei lehetnek így a szeretettnek. 
Persze a többieket is meg kell dicsérni, mert például az elnök úr nem gondolta így, és a DT tagok nagy részével együtt lepengette a tizenöt pénzt.
Mondjuk, valamelyest jogos, hogy a DT tagok a rendezvényekre ingyen mehetnek be, munkájukkal és a ráfordított idejükkel megérdemlik ezt, de akkor, amikor szükség van arra, hogy félredobják ezt a privilégiumot, mert a szervezetnek szüksége van erre, akkor bármelyikünk — legyen egyszerű vagy aktív tag — elvárjuk, hogy leszálljon Ő is közénk, mezei tagok közé, és fizesse ki a buli-jegyet... A TMDért.

Hűsölni akaró villamosok

Nem új a sztori, amiről írok, de igazán nagy fontossággal bír, hiszen főszereplői a Mária híd alatti Jazz Klub meg a hídon átkelő villamos. Mindenki, aki valaha is volt a Jazzben, tudhatja milyen érdekesen hat az ember idegeire minden egyes villamos dübörgése a híd alatt. Ez külön egzotikumot nyújtott a helynek. 
A múlt hetekben sajnos a villamos is érdeklődni kezdett a Jazz iránt, annyira, hogy eldöntötte, hogy lemegy és megiszik egy sört. Elképzelhetjük, hogy a látvány nem lehetett ennyire vicces, mint amilyennek ez a mondat tűnik. Elég arra gondolni, hogy az a majdnem egy tonnás szörnyeteg letérve a sínekről nekirugaszkodik a korlátnak, tönkretéve a lépcsőket.
Kenhetjük ezt bármire, hogy rosszak arrafele a sínek vagy talán a villamosvezetők hajtanak, mint állat, nem lehet tudni. Sajnos ez nem is igazán releváns annak a lánynak a szempontjából, akit az elszabadult vagon átütött a korláton. A lány életbe maradt, de sérülései több mint valószínű, hogy örökre emlékeztetik a katasztrófára.
Természetesen az incidens után éjt nappallá téve dolgoztak a sínek kicserélésén, míg a korlát és a lépcsők a Jazz fölött még mindig hordozzák a tragédia fölött.
Ezek után akaratlanul is eszembe jut a múlt nyár-elei eset, mikor egy Jeep esett be a Begába, ugyan a Mária hídról. Mi van azzal a híddal? El van átkozva, vagy a Jazz klub csinál magának reklámot? Most morbid voltam...
 

jutas.

Vissza

Takarmány

Állásajánlat. 
A Debrecenhez közeli Berettyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskola angol és/vagy német tanárokat keres! 
Érdeklődni a: 0036-54-402094-es telefonszámon, vagy a következő címen lehet: 
Bessenyei György Szakközépiskola 
Berettyóújfalu, Honvéd u. 9-11 

Június 11-én du. 14 órai kezdettel a Temesvári Magyar Diákszervezet Vezetősége Műhelydélutánt szervez a Bartók Lici dísztermében (ez még nem biztos, de ha megváltozik a helyszín, akkor arról értesítünk). Minden érdeklődőt szeretettel várunk. 

Van egy működő mátrixnyomtatónk eladó, nagyon olcsó. Az érdeklődők jöjjenek fel  az irodára. 

Megjöttek a 2001-es Felvételi Tájékoztatók az irodára, 10000 lejes áron kaphatók. 

A szociális ösztöndíjak csak június közepére várhatók, valószínűleg ismét készpénzben kapjátok meg. 

A kikölcsönzött könyveket legkésőbb június 20.-ig hozd vissza különben  hajtóvadászatot
indítunk ellened.

Ha nincs helyed bentlakásban és biztosra szeretnéd már most tudni, hogy hol fogsz lakni jövőben, akkor itt az alkalom. Kiadó 3 lányhely a 22-es bentlakásban, a 312A szobában, érdeklődni helyszínen vagy a 092234522-es telefonon.

ÖSSZEJÖVETELT hirdet a TECHNÉ egyesület 2001. június 14.-én délután 6 órára.
Napirenden:
1) előadás: dr. M. Kiss András - A madárnépesség fogyatkozásának okai
2) megbeszélés a Műszaki Egyetemen tartandó magyar nyelvű előadásokkal
kapcsolatosan
3) a TECHNÉ címerének elfogadása.
Találkozás a Villamosmérnöki Kar (Temesvár, Bd. Pârvan 2) előcsarnokában.
Hangsúlyozzuk a tagság minél nagyobb részvételének fontosságát és egymás
értesítését.
 

Megjöttek a Nyári Egyetem eredményei. Ugyanakkor a kimaradt szakokban lehet pályázni a Márton Áron Szakkollégium Nyári Egyetemére. Ezek a következők: pszichológia, politológia, média, közgaz-daságtan, szociológia, gyógypedagógia, művészet, színművészet.
Részletes információk a TMD Irodán. 

Vissza