Vissza
1. ÉPÍTÕMÉRNÖKI SZAKOSZTÁLY
SZAKOSZTÁLYELNÖK:
dr. Pogány András egyetemi docens

 ELBÍRÁLÓ BIZOTTSÁG:
  dr. Földváry Attila egyetemi docens
  dr. Gruia Ágnes egyetemi tanár
  dr. Hermann Alexandru egyetemi docens
  Jancsó Árpád építõmérnök
  dr. Tudor Ágnes egyetemi tanár

1.1. Lépcsôk és korlátok 

Czine Zsolt
Kolozsvári ME, Építômérnöki Szak – I. évf.
Tudományos vezetô: Eugen Lupu


 A lépcsôk és korlátok tervezésénél és kivitelezésénél – mi-vel az ember térbeli közlekedésének lényeges eszköze – na-gyon fontos, hogy magas színvonalú mûszaki és esztétikai kivi-telezést adjunk azért, hogy lakásunk, épületbelsônk meghatáro-zó motívumává váljon.
Figyelembe véve, hogy a fa élô nyersanyag és melegséget sugároz, ellentétben a különbözô fémekkel, esetleg fémötvöze-tekkel, lakásunk lépcsôit és korlátait kivitelezhetjük faragott vagy esztergályozott fából, elôtérbe helyezve az esztétikai, formai igényeket, szerkezeti és kivitelezési követelményeket, tûzvé-delmi elôírásokat, stb.
A tervezésnél éppúgy, akárcsak a kivitelezésnél arra töre-kedjünk, hogy stílusban egyedi és jellegzetes darabokat alkos-sunk, ami talán a leglényegesebb dolog.
 

 1.2. Lakásmegvilágítás napfény segítségével 


Elekes Károly
Kolozsvári ME, Építômérnöki Szak – I. évf.


 Épületeinkben ablakok hiányában a külsô fénnyel való világítás számos helyiségben nem megvalósítható. Természetesen olyan helyiségekben, amelyek nem egy külsô fal mellett helyezkednek el, az ablakok által szolgáltatott fénymennyiség elenyészô. Az ilyen termek, szobák nappali megvilágításához szükséges fénymennyiséget a legtöbb esetben izzólámpák, és neoncsövek használata adja, viszont mindkét megoldásnak számos hátránya van. E helyiségek megvilágítására használhatunk egy olyan megoldást, amely a külsô napfényt hasznosítja. Tükrök, fényvezetô közegek segítségével a napfényt bármelyik épületrészbe elvezethetjük. Elônye, hogy nincs energiaszükséglete, csakis a napfényt hasznosítja, hátránya viszont, hogy csak nappal és jó fényviszonyok mellett használható.
 

 1.3. A geoszintetikus anyagok alkalmazási lehetôségei
 

Fancsali Angella
Temesvári ME, Építômérnöki Szak – IV. évf.
Tudományos vezetô: dr. Pogány András


 Napjainkban már alig áttekinthetôen gazdag lehetôség adódik a különbözô mûanyag alapú termékek építômérnöki feladatok megoldására való felhasználására. Ezen speciálisan építési célokra kifejlesztett termékek fontos jellemzôje, hogy a felhasználási igényekhez meghatározott mûszaki mutatók alapján választhatóak meg az anyagok, a gyártási eljárások és a szerkezeti kialakítás is ezek ismeretében tervezhetô meg.
A geoszintetikus anyagok egy hatékonyan szigetelô és egyben könnyen alkalmazható, homogén, ellenálló anyag szükségességeként jelentek meg. Több fajtáját is megemlíthetjük, mint geotextíliák, georácsok (-hálók) és drének, amelyeknek különbözô gyártási módjuk, tulajdonságuk és alkalmazási szakterületük van. Legfontosabb jellemzôik az elválasztás, szûrés, megerôsítés, elszigetelés és erózió elleni védelem.
Dolgozatomban ezen anyagok felhasználásának egy viszonylag szûkebb szakterületére térek ki, mint víztelenítés, út- és vasútépítés, töltésgátak és támasztószerkezetek építése, építmények alapozása, alagutak, föld alatti mûtárgyak építése. Mindezeket különbözô alkalmazási lehetôségekkel mutatom be és egy számolási gyakorlattal példázom.
 

 1.4. Fejlesztés és fejlôdés viszonya az építészetben 


György Mihály-Endre; Kotró Tamás
Kolozsvári ME, Építômérnöki Szak – III. évf.; I. évf.
Tudományos vezetôk: Cornelia Mãgureanu, M. Munteanu


 Ezen dolgozatom kapcsán szeretném megragadni az építészetben végbemenô fejlôdés egy-két mozzanatát.
Dolgozatommal nem annyira a formai, mûvészi, mint inkább az anyagismereti részét szeretném elemezni az építészetnek. Témakörömet két ismertebb anyagcsoportra terjesztettem ki: vasazatok-fegyverzetek és szigetelések. Ezen két anyag kapcsán szeretnék rávilágítani azon tényre, hogy milyen elônyök származhatnak fejlesztésükbôl, vagy esetleg milyen hátrányos helyzet alakulhat ki, ha túlzásba visszük ezen folyamatot, az anyagi javakat állítva elôtérbe.
Dolgozatom egyik célkitûzése, hogy rámutasson, mennyire kimeríthetetlenek a lehetôségek az építészetben, viszont azt is elôtérbe helyezi, hogy meg kell tanulnunk határt szabni a kísérletezéseinknek és megpróbáljuk megtalálni minden egyes elem felhasználási területét.
 

 1.5. Határhidak az Ipoly felett 


Hajós Bence
Budapesti ME, Építômérnöki Szak – IV. évf.
Tudományos vezetô: dr. Iványi Miklós


 Az Ipoly hídjainak kutatása teljesen érintetlen terület, eleddig senki sem foglalkozott ezzel a témával. A trianoni békeszerzôdést követôen az Ipoly-hidak jelentôs része határhíd lett. Ezzel megkezdôdött a hidak hányatott sorsa. A vizsgált folyószakaszon egykor 24 híd állt, a jelenlegi öttel szemben pedig ez igen nagy különbség. A hidak között találunk kis és tekintélyes nagy hidakat egyaránt.
A középkori fa-, illetve kôhidak mellett a XIX-XX. század fordulóján jelentek meg az acélrácsos hidak, valamint a II. világháború után jelent meg a vasbeton híd az Ipoly vize fölött. 
Dolgozatomban összegyûjtöm az egyes hidak történetét és mûszaki adatait, s ahol az lehetséges, a terveit. 
A mérnököknek már a XIII. század óta nem gond egy ekkora vízfolyást áthidalni. A hidak hiánya elzártságot okoz, így mindkét oldal fejlôdését megakadályozza, sorsukat megpecsételi.
A dolgozat nem titkolt célja, hogy az idôvel esedékes hídépítés helyszíneit felvonultassa, és a döntésben segítségre legyen.
 

 1.6. Lakások fûtése és melegvízellátása
 

Illyés György; Maneses Sándor József
Kolozsvári ME, Épületgépészet Szak – I. évf.

 A háztartások energia felhasználásának nagy részét a fûtés és a használati melegvíz elôállításának hôigénye teszi ki. A hôigény a jól kiválasztott energiahordozó fûtôértéke alapján választandó ki. Az üzemanyag kiválasztásában nem csak gazdasági kérdések befolyásolják döntésünket, hanem kényelmi, tisztasági szabályoztatási szempontok is. A mi esetünkben a gázkészülékeket mutatjuk be.
Dolgozatunkban elsôsorban a központi fûtést ellátó gázkazánokat és lakásfûtô készülékeket szeretnénk tanulmányozni, állókazánokat és falikazánokat tartalmaz.
A dolgozat a következô fejezeteket tartalmazza:
§ A gázkészülékek kiválasztása;
§ Cirkó vagy kombi lakásfûtô készülékek;
§ Átfolyós vagy tárolós vízmelegítôk;
§ Gázkészülékek karbantartása.
 

 1.7. Rétegeltragasztott fa – egy versenyképes építôanyag kibontakozó lehetôségei 


Kiss Lajos
Temesvári ME, Építômérnöki Szak – magiszter

 A fa a legôsibb építôanyagunk: megújulni képes természetes forrás. A különbözô fafajták a tulajdonságok széles választékát kínálják a felhasználó számára. A hagyományos épületfa számos ismert pozitív és negatív jellemzôvel rendelkezik. Ez utóbbiak hosszú ideig hátrányos helyzetben tartották a fát a többi építôanyaghoz képest. 
A rétegelt, ragasztott fa egyike azon fa alapanyagú termékeknek, melyek célja, hogy a fa valós mérnöki lehetôségként jelenjen meg a szerkezetek tervezésénél. Az egyszintes épületek szerkezeti anyagának kiválasztásánál a rétegelt, ragasztott fa méltó vetélytársa az acélnak vagy a vasbetonnak. 
Különbözô kutatási programok vannak folyamatban világszerte a rétegelt, ragasztott fa minél ésszerûbb és kiterjedtebb felhasználása érdekében. Innovatív szerkezeti megoldások szükségesek ahhoz, hogy a faépületek hagyománya folytatódjon, fejlôdjön, a faszerkezetek eddig ismeretlen alkalmazási területeken is lehetséges tervezôi megoldásként jelenhessenek meg.
 

 1.8. Zsaluzási technológiák 


Komáromi Ildikó
Temesvári ME, Építômérnöki Szak – IV. évf.

 Az utóbbi években kifejlesztett zsaluzási rendszerek segítségével igen pontos, minôségi, gyors és gazdaságos munkát lehet végezni. Ezek a zsalurendszerek dominószerûen épülnek fel az alkotóelemekbôl és elsôsorban a falakból és födémekbôl tervezett épületeknél érdemes ôket használni.
A különbözô alkalmazási területektôl függôen beszélhetünk falzsaluzásról, födémzsaluzásról, valamint oszlopok és gerendák zsaluzásáról. Különleges zsaluzatként a csúszó-, illetve kúszózsaluzatot említeném meg, ezeket a rendszereket az egész világon használják a legnevesebb építményeknél. A felkínált rendszerek mellé a cégek számítógépes tervezést is biztosítanak.
 

 1.9. Betonelemek megerôsítése FRP kompozitokkal
 

Nagy-György Tamás
Temesvári ME, Építômérnöki Szak – magiszter

 A kompozit anyagok egyre nagyobb teret hódítanak napjainkban, ami elsôsorban kiváló tulajdonságaiknak köszönhetô. A leggyakrabban betonszerkezetek megerôsítésére használják, ami kétségtelenül a legtöbbet alkalmazott építôanyag.
Sokáig azt feltételezték, hogy a beton élettartama korlátlan, azonban az ipar és a közlekedés erôteljes fejlôdésébôl, valamint a vegyi anyagok széleskörû alkalmazásából következôen a környezet is jelentôsen szennyezôdik, ami a beton, vasbeton szempontjából sem közömbös. Ezeken kívül az igények megváltozása, a tervezési szabványok megújulása, a biztonsági követelmények növekedése miatt, valamint a gyors és eredményes kivitelezés érdekében, a mérnököket már régóta foglalkoztatja olyan anyagok és módszerek kifejlesztése, amelyekkel ezek a problémák részlegesen vagy teljességgel megoldhatók, kiküszöbölhetôk.
A dolgozatban bemutatásra kerülnek a szálak és az ágyazóanyagok fizikai és mechanikai tulajdonságai, az általuk alkotott kompozitok fontosabb jellemzôi és tulajdonságai, a rájuk vonatkozó sajátosságokkal. Az alkalmazási területek bemutatása után pedig, néhány konkrét példával szemléltetve, meggyôzôdhetünk ezen anyagok elônyeirôl, nem titkolva hátrányaikat sem.
 

 1.10. A fa kombinálása fémmel és betonnal az építészetben
 

Száva Éva
Kolozsvári ME, Építômérnöki Szak – IV. évf.
Tudományos vezetô: Bogdanovics Péter

 A fa tulajdonságainak köszönhetôen az egyik legalapvetôbb építkezési anyagunk napjainkban, mely alapjául szolgált számos épületnek. Felhasználási területe az újabb anyagok ellenére is alig áttekinthetô magas- és mélyépítésben, mezôgazdaságban, könnyûiparban, bányászatban, stb.
A faanyag elônyei (kis térfogatsúly, könnyû megmunkálás, stb.) mellett számos fizikai és mechanikai hátrányt rejt magában, amelyek részleges vagy teljes csökkentése végett kísérleteket végeztek, kombinálva a fát más anyagokkal – fémmel, betonnal, mûanyaggal. Az így nyert vegyes struktúrájú elemek új perspektívát nyitnak az építészetben – fa vasalása; régi faanyagú épületeknek a rehabilitációján – fa és beton együttes felhasználásával.
 

 1.11. (Le)Blokkolás
 

Ványolós Endre
Kolozsvári ME, Építômérnöki Szak – III. évf.
Tudományos vezetô: Dana Vais

 A hatalmas épületegyüttesek korszkát megízleltük. Az újjáépítés pezsgésében a második világháború után, a városoknak általában a társadalom újjászületéséhez hatalmas energiára volt szüksége, ami a közösség erejét igényelte, nem pedig az individumét, érthetô tehát, hogy ezeket csak utópiák táplálhatták. A Marshall-terv Nyugat-Európában egy politikai utópia elkerülésére irányult, de ugyanakkor az urbanisztikai utópia eszközeivel élt-halt és modernista együtteseket épített fel.
Kroll szerint az építésznek nincs joga arra, hogy az építészeti ’tabula rasa’-ból kiindulva absztrakciókat alkosson. Ha nincs két egyforma család, miért lenne két azonos család? A lakótalepeknek annyi az életük, egyszer megszületnek, hogy miként élnek az rajtunk, építészeken is múlik.
A lakótelepek mai helyzete katasztrofális, a kérdés az, vajon mi az ideális megoldás, mi az út vissza a normalitáshoz? Láthattunk a televízióban, amint az Egyesült Államokban egy robbanószerkezet segítségével pillanatok alatt hatalmas robajjal dôlnek össze a toronyházak; de olvastam újságcikket, amelyek az erôszakosan kitelepített, egyébként vadonatúj lakást kapó elkeseredett idôs emberekrôl tudósítottak. Láttunk felújított, a ’kacatoktól’ megszabadított lakótelepeket, a maguk ridegségével, ahol a cipô általában csikorog, ilyen az új arculata, nem csoda, hogy a régi ’középkori’ épületek patinájukkal otthonosabbnak tûnnek. Ez az állapot, amelyben a városok nagy csorbát szenvednek, hasonlóan egy rákos betegséghez; már nincs visszaút, homeopatikus kezelésre lenne szükség. Organikus fejlôdésre, amelynek a lakos aktív részese.
...A györgyfalvi negyedben már beindult a folyamat. De nemcsak ott...