A lépcsôk és korlátok tervezésénél és kivitelezésénél – mi-vel az ember térbeli közlekedésének lényeges eszköze – na-gyon fontos, hogy magas színvonalú mûszaki és esztétikai kivi-telezést adjunk azért, hogy lakásunk, épületbelsônk meghatáro-zó motívumává váljon.
Figyelembe véve, hogy a fa élô nyersanyag és melegséget sugároz, ellentétben a különbözô fémekkel, esetleg fémötvöze-tekkel, lakásunk lépcsôit és korlátait kivitelezhetjük faragott vagy esztergályozott fából, elôtérbe helyezve az esztétikai, formai igényeket, szerkezeti és kivitelezési követelményeket, tûzvé-delmi elôírásokat, stb.
A tervezésnél éppúgy, akárcsak a kivitelezésnél arra töre-kedjünk, hogy stílusban egyedi és jellegzetes darabokat alkos-sunk, ami talán a leglényegesebb dolog.
 

 1.2. Lakásmegvilágítás napfény segítségével 

 Épületeinkben ablakok hiányában a külsô fénnyel való világítás számos helyiségben nem megvalósítható. Természetesen olyan helyiségekben, amelyek nem egy külsô fal mellett helyezkednek el, az ablakok által szolgáltatott fénymennyiség elenyészô. Az ilyen termek, szobák nappali megvilágításához szükséges fénymennyiséget a legtöbb esetben izzólámpák, és neoncsövek használata adja, viszont mindkét megoldásnak számos hátránya van. E helyiségek megvilágítására használhatunk egy olyan megoldást, amely a külsô napfényt hasznosítja. Tükrök, fényvezetô közegek segítségével a napfényt bármelyik épületrészbe elvezethetjük. Elônye, hogy nincs energiaszükséglete, csakis a napfényt hasznosítja, hátránya viszont, hogy csak nappal és jó fényviszonyok mellett használható.
 

 1.3. A geoszintetikus anyagok alkalmazási lehetôségei
 

 Napjainkban már alig áttekinthetôen gazdag lehetôség adódik a különbözô mûanyag alapú termékek építômérnöki feladatok megoldására való felhasználására. Ezen speciálisan építési célokra kifejlesztett termékek fontos jellemzôje, hogy a felhasználási igényekhez meghatározott mûszaki mutatók alapján választhatóak meg az anyagok, a gyártási eljárások és a szerkezeti kialakítás is ezek ismeretében tervezhetô meg.
A geoszintetikus anyagok egy hatékonyan szigetelô és egyben könnyen alkalmazható, homogén, ellenálló anyag szükségességeként jelentek meg. Több fajtáját is megemlíthetjük, mint geotextíliák, georácsok (-hálók) és drének, amelyeknek különbözô gyártási módjuk, tulajdonságuk és alkalmazási szakterületük van. Legfontosabb jellemzôik az elválasztás, szûrés, megerôsítés, elszigetelés és erózió elleni védelem.
Dolgozatomban ezen anyagok felhasználásának egy viszonylag szûkebb szakterületére térek ki, mint víztelenítés, út- és vasútépítés, töltésgátak és támasztószerkezetek építése, építmények alapozása, alagutak, föld alatti mûtárgyak építése. Mindezeket különbözô alkalmazási lehetôségekkel mutatom be és egy számolási gyakorlattal példázom.
 

 1.4. Fejlesztés és fejlôdés viszonya az építészetben 

 Ezen dolgozatom kapcsán szeretném megragadni az építészetben végbemenô fejlôdés egy-két mozzanatát.
Dolgozatommal nem annyira a formai, mûvészi, mint inkább az anyagismereti részét szeretném elemezni az építészetnek. Témakörömet két ismertebb anyagcsoportra terjesztettem ki: vasazatok-fegyverzetek és szigetelések. Ezen két anyag kapcsán szeretnék rávilágítani azon tényre, hogy milyen elônyök származhatnak fejlesztésükbôl, vagy esetleg milyen hátrányos helyzet alakulhat ki, ha túlzásba visszük ezen folyamatot, az anyagi javakat állítva elôtérbe.
Dolgozatom egyik célkitûzése, hogy rámutasson, mennyire kimeríthetetlenek a lehetôségek az építészetben, viszont azt is elôtérbe helyezi, hogy meg kell tanulnunk határt szabni a kísérletezéseinknek és megpróbáljuk megtalálni minden egyes elem felhasználási területét.
 

 1.5. Határhidak az Ipoly felett 

 Az Ipoly hídjainak kutatása teljesen érintetlen terület, eleddig senki sem foglalkozott ezzel a témával. A trianoni békeszerzôdést követôen az Ipoly-hidak jelentôs része határhíd lett. Ezzel megkezdôdött a hidak hányatott sorsa. A vizsgált folyószakaszon egykor 24 híd állt, a jelenlegi öttel szemben pedig ez igen nagy különbség. A hidak között találunk kis és tekintélyes nagy hidakat egyaránt.
A középkori fa-, illetve kôhidak mellett a XIX-XX. század fordulóján jelentek meg az acélrácsos hidak, valamint a II. világháború után jelent meg a vasbeton híd az Ipoly vize fölött. 
Dolgozatomban összegyûjtöm az egyes hidak történetét és mûszaki adatait, s ahol az lehetséges, a terveit. 
A mérnököknek már a XIII. század óta nem gond egy ekkora vízfolyást áthidalni. A hidak hiánya elzártságot okoz, így mindkét oldal fejlôdését megakadályozza, sorsukat megpecsételi.
A dolgozat nem titkolt célja, hogy az idôvel esedékes hídépítés helyszíneit felvonultassa, és a döntésben segítségre legyen.
 

 1.6. Lakások fûtése és melegvízellátása
 

 1.7. Rétegeltragasztott fa – egy versenyképes építôanyag kibontakozó lehetôségei 

 1.8. Zsaluzási technológiák 

 1.9. Betonelemek megerôsítése FRP kompozitokkal
 

 1.10. A fa kombinálása fémmel és betonnal az építészetben
 

 1.11. (Le)Blokkolás