| Vissza |
|
|
|
Fülöp Lajos doktorandusz Kiss Zoltán egyetemi docens dr. Hermann Alexandru egyetemi docens Nagy-György Tamás doktorandusz Köllo Gábor egyetemi tanár |
|
A GPS technológia hatása és geodéziai alkalmazásai
Csordás János, TME, Építomérnöki kar, Geodézia szak - IV. évf. Kádár Mária, TME, Építomérnöki kar, Geodézia szak - IV. évf. Pócsi Katalin, TME, Építomérnöki kar, Geodézia szak - IV. évf. Tudományos vezeto: Dombos Silvia mérnöktanársegéd A klasszikus földméréstudomány, amely a mérés és térképezés "muvészetére" épült, katartikus változáson megy át az utóbbi években. Ötezer éves múltja során talán soha nem találkozott olyan kihívással, mint az elmúlt évtizedben. A mérés és számítás automatizálásával a Föld mérése egyre kevesebb speciális szakismeretet igényel, miközben a térhez kötodo információk gyujtése, rendszerezése és számítógépes ábrázolása egyre növekvo társadalmi fontossággal bír. Az elektronikus helymeghatározás és navigáció megteremtésének jelentosége leginkább az iránytu felfedezéséhez hasonlítható, amely dönto mértékben hozzájárult az emberi civilizáció elterjedéséhez. Az eredetileg kifejezetten katonai célra létrehozott amerikai (GPS) és orosz (GLONASS), vagy az egyesített európai (GNSS) muholdas helyzet-meghatározó rendszerek ugyanis lehetové teszik szárazföldi, vízi és légi objektumok (tárgyak, jármuvek) helyének, sebességének és haladási irányának valós ideju meghatározását. A földi helymeghatározó eszközök új generációja óta a GPS új szabványt állított fel arra, hogy mi jelenti a precíz mérést. A legújabb technológiákhoz hasonlóan a GPS még nem tökéletes és léteznek természetes korlátjai, de szerencsére több muhold alkalmazásával sok akadály jelentosen csökkentheto. A GPS technológia hatása jelentos a globális helymeghatározás jövojére nézve, tekintettel a felhasználóknak nyújtott növekvo muhold-elérhetoségre, a rendszer sértetlenségére és pontosságára.A pécsi urán meddozagy-tározók szennyezéseinek hatástalanítása Görög Péter, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar, Építo szak - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Török Ákos egyetemi docens, Keszey Zsolt Geohidro kft. ügyvezeto igazgató A Mecseki Ércbányászati Vállalat uránérc bányászatával és dúsításával foglalkozik. Az ércdúsítási technológia meddo anyagát meddozagy-tározókban helyezte el. Két ilyen zagytározót létesített, amelyek a Pécsi-víz mentén helyezkednek el. Az elsot 1962-ben, a másodikat pedig 1979-ben létesítették. Ezek nagy területu és így a környezetre jelentos hatással lévo objektumok. Környezetvédelmi szempontból nem volt jó a helyszínválasztás, akkoriban ugyanis nem a környezet védelme, hanem a gyors létesítés volt az elsodleges cél. A vállalat 1991-ben készített környezeti hatástanulmányában a zagytározók mint a legsúlyosabb környezetkárosítók szerepelnek. Eszerint a zagytározók jelentos mértéku hatást gyakorolnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, a levegore, s ezek által az élovilágra egyaránt. A zagytározók közelében két ivóvízbázis van, amelyektol távol kell tartani a szennyezodéseket. A zagytározók által okozott környezetszennyezés minimalizálása pedig még sok idot vesz igénybe. Megoldás lehet a zagytározók környezetében egy depressziós tér létrehozása szivattyú- és drénrendszer segítségével. A szivattyúk által kiemelt talaj- és rétegvizek tisztítás után kerülnek vissza a természetbe. Mivel a tározók harmincévi üzemelés során folyamatosan szennyezték környezetüket, ennek hatásait további harminc év folyamatos szivattyúzás és tisztítás során lehet mérsékelni, s így a vízbázisok védelmét biztosítani.Vasúti hidak egy határfolyó fölött Hajós Bence, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Iványi Miklós A Duna egyik kisebb bal oldali mellékfolyója az Ipoly. Jelenleg a folyó mintegy 180 km hosszúságban Magyarország és Szlovákia közös határfolyója. A folyón egykor állt, és jelenleg álló hidak története, szerkezeti feltárása elso ízben kerül kutatásra. Kutatómunkám elso szakaszában a közúti hidakat tártam fel, és tavaly a második temesvári TDK konferencián, dolgozatomban és eloadásomban összesen 24 hidat mutattam be. Jelen dolgozatom a folyó vasúti hidjaival foglalkozik. Összesen nyolc vasúti híd áll jelenleg is az Ipolynak ezen szakaszán. A vasút másfél százados történelme alatt több hídhelyen épültek újabb és újabb, nagyobb és korszerubb hidak. A dolgozat legnevezetesebb hídja a szobi vasúti Ipoly híd. A háromnyílású, két nyompályás rácsos híd 1855-tol 1867-ig a Kárpát-medence legnagyobb nyílású vasúti hídja volt. A mérnököknek már a XIII. század óta nem jelent gondot egy ekkora vízfolyást áthidalni. A jelenleg hiányzó számos híd a térség elzártságát okozza, így a folyó mindkét oldalán a fejlodést akadályozza. A kutatómunka célja, hogy az esedékes újabb hídépítésekhez a helyszín, hídszerkezet választásában az egyre növekvo híd-dokumentáció segítségül szolgáljon.Vékonyfalú Z-szelemen vizsgálata felületszerkezeti modell alapján Joó Attila László, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Dunai László Hidegen hajlított Z szelvényu szelemeneket elterjedten alkalmaznak acél könnyuszerkezetes csarnokok másodlagos teherhordó szerkezeteként, általában trapézlemezes burkolattal együtt. A szelemenek mérnöki gyakorlatban alkalmazható méretezéséhez a nagy gyártók méretezési táblázatokat állítottak elo. Az ebben szereplo adatokat az angol vagy a svéd szabvány ajánlásainak megfeleloen rúdszerkezeti modell alapján számították. Az Eurocode 3 - amely Magyarországon eloszabványként van érvényben - a saját méretezési eljárásán túlmenoen lehetové tesz egy fejlettebb modellen alapuló méretezést is. Dolgozatomban egy olyan felületszerkezeti modellt alkottam meg, amellyel jól követheto a Z-szelemenek leggyakoribb tönkremeneteli módja, a nem alaktartó kifordulás. Ez a modell kiküszöböli a rúdszerkezeti modell közelítéseit, és figyelembe veszi a trapézlemezzel való együttdolgozást is. Ezek alapján néhány példán keresztül összehasonlítom az Eurocode 3 szilárdsági és stabilitási vizsgálatait a felületszerkezeti modellbol kapott eredményekkel. A modell helyességének igazolására további összevetéseket végeztem egy tesztépületen, 2000. oszén végrehajtott kísérletsorozat elmozdulás- és feszültségértékeinek, valamint a szelemen tönkremeneteli módjának elemzésével.Egyszintes fémszerkezetu csarnokok oszlopainak kihajlás-vizsgálata végeselem modellezés segítségével Komáromi Zoltán, TME, Építomérnöki kar, Építomérnöki szak - IV. évf. Tudományos vezeto: Fülöp Lajos doktorandusz Az egyszintes, fémszerkezetu ipari csarnokok világszerte egyre elterjedtebbé válnak. Megvalósításukban bevett gyakorlat változó keresztmetszetu oszlopok és gerendák alkalmazása. A romániai szabványok nem foglalkoznak egyértelmuen ezek kihajlásának vizsgálatával. Például az épület burkolólemezeinek tartói pozitív hatással lehetnek az oszlopok viselkedésére, egyfajta külpontos támaszként viselkedve. A változó keresztmetszet is gondot okoz. A dolgozat ezek hatását tanulmányozza végeselem modellezés segítségével.Vasbeton elemek nyírási teherbírása az Eurocode2 és a hazai szabvány szerint Sántha Jeno, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Építomérnöki kar, Építomérnöki szak - III. évf. Köntés Lóránd, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Építomérnöki kar, Építomérnöki szak - III. évf. Tudományos vezeto: dr. Kiss Zoltán egyetemi adjunktus Mint ismeretes, a jelenlegi (román) és az Eurocode2 szabványok között nagy különbség van, amely foleg a nyírási teherbírásnál jelentkezik a legszembetunobben. A tanulmány összehasonlítja a két szabványt számpéldák segítségével. Adottak a gerenda keresztmetszetének méretei (b, h) és az alátámasztások közötti távolság (L). Két esetet tanulmányozunk: 1. eset: adott a beton minosége (Bc 25), valamint b, h, L. Változtatjuk a gerendára ható ero nagyságát: q={50; 60; 71,66; 80; 90; 100}. Megvizsgáljuk, hogy az ero növelésével mennyi vasalásra van szükség az Eurocode2 és a hazai szabvány szerint. 2. eset: ugyanaz az ero hat a gerendára: q=71,66 kN/m, viszont változtatjuk a beton minoségét: Bc 20, Bc 25, Bc 30 és Bc 35. Az eredményeket a látványosság kedvéért egy-egy diagrammba foglaljuk. A méretezés során, amikor az Eurocode2 szabványt használjuk, csak a módszert alkalmazzuk, a felhasznált építkezési anyagok az országunkban gyártott és felhasznált anyagok. A dolgozat lényege tehát az, hogy rámutasson a vasalási, valamint a felhasznált vas mennyiségi különbségére a két szabvány szerint. Ez annál is érdekesebb, mert valószínu, hogy pár év múlva mi is áttérünk az Eurocode2-re.Könnyu, acélszerkezetu családi házak szerkezeti viselkedése földrengés esetén Lázár Ervin, TME, Építomérnöki kar, Építomérnöki szak - IV. évf. Tudományos vezeto: Fülöp Lajos doktorandusz Az utóbbi évtizedekben nagymértékben fejlodésnek indult és elterjedt a könnyu acélszerkezetu családi házak építése, foleg az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Japánban, de egyre nagyobb népszeruségnek örvendenek Európában is. Mivel a szerkezet vékonyfalú, kis keresztmetszettel rendelkezo, könnyu elemekbol áll, a szerkezeti igénybevétel földrengés eseten csökken. A szabványok alapján a tervezésben ez a csökkentés megvalósítható, egy egységes tényezo segítségével Mindezen csökkentés ellenére, figyelembe kell vennünk azt, hogy bizonyos fokú terheléssel számolnunk kell. E dolgozat témája - felhasználva a véges elem-elemzés módszerét - ezen szerkezeti viselkedés, illetve a csökkentés mértékének meghatározása.Történeti betonok - mai javítások Miklós Márton, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Építomérnöki kar, Magasépíto szak - III. évf. Tudományos vezeto: dr. Bucur Ildikó egyetemi tanár A beton a modern építészet egyik leginkább alkalmazott szerkezeti anyaga. Épületek, hidak, utak, medencék, gátak, öntött tárgyak (kútgyuruk, vályúk, talapzatok) készülnek belole. Dolgozatom végigvezet a beton történetén, alkalmazásán a legrégibb idoktol napjainkig. Az elso rész történeti áttekintést nyújt, a második pedig a történeti betonból és régi habarccsal készült épületek kompatibilis anyagokkal történo rehabilitációjával foglalkozik. A beton története visszanyúlik az i.e. 2. századba, amikor a római építészetben megjelent az opus caemintitium, ami a beton osének tekintheto. Idoszámításunk elso századaiban a maja építészet is használt egy szintén betonhoz hasonló anyagot, amelyet, akárcsak a rómaiak, boltozásnál és falazásnál használtak. A betonépítés szélesköru használatát a cementipar fejlodése, illetve a portlandcement feltalálása tette lehetové. A vasbeton megjelenésével a beton felhasználási területe kiszélesedett (vízépítészet, magasépítés, hídépítészet). A vasbeton atyjának a francia Joseph Monier-t tartják, aki 1849-ben egy olyan virágedényt készített formába öntött cementhabarcsból, melynek falaiba az öntést megelozoen merevíto dróthálót helyezett. A XX. században a vasbetont, mint anyagot a feszítés tette versenyképessé. A feszítettbeton elve eloször az amerikai Jackson 1886-os szabadalmában jelentkezett és elore feszített vonórudas boltozatokra vonatkozott. A feszítettbeton alkalmazása lehetové tette addig elképzelhetetlen fesztávok bravúros áthidalását. Erre a legjobb példákat a hídépítés szolgálja.Digitális fotogrammetrikus térmodellezés Pócsi Katalin, TME, Építomérnöki kar, Geodézia szak - IV. évf. Tudományos vezeto: Dombos Silvia mérnöktanársegéd A digitális térmodellezést a felszín digitális adatok alapján történo feltérképezésére használják. A pontok magassága általában X, Y változós matematikai függvényekkel van a számítógépen ábrázolva (megjelenítve), ahol X és Y síkkoordinátákat jelölnek. Napjainkban már egész országok vannak feltérképezve digitális térmodellezéssel, és alkalmazása folyamatos terjeszkedésnek örvend. Használják magasságmérési adatok bevitelére, a sokszögelési pontok meghatározására, a tér alakzatainak háromdimenziós megjelenítésére, a látási viszonyok elemzésére, a különálló települések meghatározására, a lejtok és emelkedok kiszámítására, geomorfológiai tanulmányokban, a földrengések és az erózió elorejelzésére.Temesvár arcának megmintázója - Székely László életútja és munkássága Pócsi Katalin, TME, Építomérnöki Kar, Geodézia Szak - IV. évf. Kádár Mária, TME, Építomérnöki Kar, Geodézia Szak - IV. évf. Tudományos vezeto: dr. Fogarassy Csaba fizikatanár Székely László (1877-1934) vitathatatlanul Temesvár építészetének legmarkánsabb, legkiválóbb alkotó egyénisége. Pályájának legtermékenyebb szakasza a XX. század elso évtizedeire esett, arra a mozgalmas idoszakra, amelyben a Bega-parti település több, egymástól távol eso negyedbol korszeru nagyvárossá szervesült és eroteljes, látványos fejlodésnek lendült. A budapesti József Muegyetem mindössze 26 éves végzettjét 1903-ban hívta meg és nevezte ki Telbisz Károly polgármester Temesvár muépítészévé. A Bega-parti város sorrendben legelso foépítészére várt az a komoly és sokrétu feladat, hogy érvényesítse, maradéktalanul megvalósítsa és élettel telítse az Ybl Miklós és Kovács Sebestyén Aladár által kidolgozott városrendezési terveket. Falszerkezet és hoháztartásSándor Barna, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Építomérnöki kar, Civil építészet szak - III. évf. E dolgozat célja bemutatni két típusú falszerkezetet, melyek az épületek hoháztartásában fontos gazdasági jelentoséggel bírnak. A két faltípus a függönyös-, valamint az elfordítható elemet tartalmazó falszerkezet. Analitikus megközelítésben bemutat egy eljárási folyamatot: a függönyfal típusának és szerkezetének a kiválasztása és a ho teljesítmény elemzése, ami különösen fontos a magas épületek esetében. Következtetésképpen egy teljesítmény-kiértékelési eljárást kapunk, amely képes összehasonlítani mennyiségileg a különbözo szerkezeteket, mértani eredményességben kifejezve. A szóban lévo szerkezet leggyakoribb elemei a tartó fémkeret, a szigetelo alkotó és a dupla üvegezett elem vagy fém szendvics panel. A ho teljesítményt egy külso fal esetén elsosorban a hoveszteség a falrétegen keresztül, a fal energiatároló képessége kapcsolatban a hokomforttal, és a belso felületi homérséklet (a kondenzáció) határozza meg. A változók, vagyis méretek, arány, darabszám és állandók, melyek a szerkezet mértani tulajdonságaira vonatkoznak az eljárási folyamatba mint teljesítmény-kritériumok épülnek be. Az áttetszo szigeteléses szerkezet egy új passzív napenergia-felhasználási technológia, amely csökkenti a futési igényt. Az egyik közismert elfordulós falszerkezet tartalmaz egy elfordítható hotároló tömeget, amely mögött a szigetelés helyezkedik el. Az elem elfordításával helyet cserél a hotároló tömeg a szigeteléssel, éjszakára a sugárzó fal a szobát melegíti. E falszerkezet elonye a magas megtakarított energia, valamint az alacsony hotároló anyag-igény.Görög-római építészet. Kis-Ázsia Simó Ferenc, TME, Építomérnöki kar, Építomérnöki szak - I. évf. Jelen dolgozat betekintést kíván nyújtani az ókori görög-római építészet világába, ennek különbözo technikáiba, elemezni szándékozik az épülettípusokat, a rendelkezésre álló anyagokat. E korban figyelheto meg leginkább a céltudatos várostervezés, amely nyilvánvalóan alapos mérnöki tudást és felkészültséget igényelt. Minthogy a kis-ázsiai görög-római építészet megkülönböztetett helyet foglal el az egyetemes építészettörténetben, szinte magától adódik a téma kifejtésére. A mai Törökország területén különbözo megakultúrák érintkeztek egymással, eltéro hagyományok és muszaki tapasztalatok vezettek a kulturális-muvészeti emlékek létrejöttéhez, melyek talán ebben a térségben maradtak fenn a legjobb állapotban. A dolgozat szerkezete: a) Épülettípusok vizsgálata: vallásos épületek, középületek és lakóházak ("civil építészet"); ezek jellemzoi a görög, majd római korban b) Építészeti technikák (falazási technikák), építoanyagok, muszaki eljárások c) Építészeti emlékek bemutatása A vizsgálódás muvészeti alapot is jelent a központok és peremterületek összehasonlítására. A kis-ázsiai városok általában gazdag, jómódú centrumok voltak, így megvilágítható a perifériákkal való viszonyuk a muvészeti produktumok tükrében. Az összehasonlítás során egyedi és általános vonások egyaránt megállapíthatók. A diasorozat bemutatása talán még jobban felkelti az érdeklodést a téma iránt.Rézsuk állékonyságvizsgálata a véges elemek módszerével Takács Attila, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar, Építo szak Tudományos vezeto: Czap Zoltán egyetemi adjunktus Az elso rézsuállékonysági vizsgálatok során az elcsúszó talajtömeget merev testként modellezték. Az ezzel járó feltételezések elemzéséhez elegendo pontosságot nyújtottak a tisztán grafikus, szerkesztéses eljárások, illetve az eroegyensúlyt leíró statikai egyenletek használata. A fejlodést a nyomatéki egyenletek figyelembe vétele, majd a talajtömeg lamellákra osztása, késobb az analitikus módszerek bevezetése jelentette. A számítógépek egyre szélesebb körben való elterjedése ezekre az eljárásokra is hatással volt, napjainkban a véges elemek módszerével tudjuk a rézsuk tönkremenetelét a valóságot legjobban megközelítoen leírni. A PLAXIS véges elemes programot talajok és kozetek vizsgálatára fejlesztették ki. Dolgozatomban a programmal végezheto rézsuállékonysági vizsgálatok mechanikai hátterét és az analízis technikai részleteit igyekeztem leírni. Kitértem az adatbeviteli lehetoségekre, a geometria és a hálózat összeállításának hátterére, az alkalmazható anyagmodellekre, azok korlátaira, a számítási elvekre, a biztonsági tényezo értelmezésére. Az analízis logikai folyamatának bemutatására a menüszerkezet vázlatát és a konkrét feladatok megoldásakor adódó ábrákat használtam. Külön figyelmet fordítottam az eredmények dokumentálási lehetoségeinek bemutatására. Célom a PLAXIS programmal elkészítheto rézsuállékonysági vizsgálatok lehetoségeinek bemutatása és összefoglalása volt. Eloadásomban a legjellemzobb és legérdekesebb példákat szeretném bemutatni.Az Országház építoköveinek vizsgálata Tisza Edina, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar, Építo szak, V. évf. Tudományos vezeto: dr. Török Ákos egyetemi docens Országunk legszebb háza, a Parlament, egy-egy részén szinte mindig fel van állványozva. Régebben még nem értettem, hogy miért nem láthatom kedvenc épületemet teljes szépségében, de mikor már egy kicsit hozzáértobb szemmel néztem körül Budapesten, rájöttem, hogy nem lehet kis feladat a muemlék jellegu épületek homlokzatának tisztítása, felújítása, állagmegóvása, az anyagiakról nem is beszélve. A geológiával megismerkedve nem csak az érdekelt, hogy melyek azok a kövek, melyek az építomérnöki gyakorlatban használatosak, hanem az is, hogy ezeket már beépített voltukban hogyan tudnám megóvni a környezet káros hatásaitól. Ennek vizsgálatára nem is választhattam volna jobbat az Országháznál, mivel az építokövein remekül megfigyelhetok az idojárás és a légszennyezettség nyomai, amelyek rendkívül nagy romboló hatást gyakorolnak a kövek állapotára. Ezeknek a károsító hatásoknak a jegyeit vizsgáltam két fo építokövén: a forrásvízi és a durva mészkövön. A helyszíni (vízbeszivárgási, Schmidt-kalapácsos és Duroszkópos) vizsgálatok, valamint a szemrevételezés alapján megállapítottam, hogy a forrásvízi mészko sokkal jobban ellenáll a környezet hatásainak, mint a durva mészko. Ezért javasolt a durva mészkövek forrásvízi mészkore történo cseréje, az épület idoállósága érdekében. Így talán megorizhetjük ezt a gyönyöru épületet az utókor számára teljes pompájában. Dolgozatomban ezeket a vizsgálatokat mutatom be részletesebben, valamint az Országház történetérol is megtudhatnak néhány érdekességet. Lépcsok és kiegészítoikTóth Kálmán, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Építomérnöki kar, Gazdasági Építészet szak - I. évf. A lépcsok elsosorban építészeti szerkezetek, de térformáló hatásuk is jelentos. Lényegesen befolyásolják az épületek belso funkcionális kapcsolatait, az adott szint elrendezését. A lépcsok kiegészíto elemei, a korlátok, mellvédek és fogódzók, a lépcsokíséro lábazatok éppen olyan fontosak, mint maga a lépcso. A korlátok biztonsági szerkezetek, amelyek a lépcsofokhoz vagy karokhoz erosítve megakadályozzák a lezuhanást, biztonságérzetet nyújtanak. A lépcsokorlátok, korlátmezok alapfunkciójukon túl, részben vagy teljesen átvehetik a lépcsofok, illetve a lépcsokar teherhordó szerepét. Ezek a korlátok hagyományos gyártással, helyszíni szereléssel és teljes eloregyártással is készíthetok. Mindenütt, ahol a biztonságos közlekedés megköveteli, a lépcso egyik vagy mindkét oldalán fogódzót kell felszerelni a körítofalra, mellvédre, korlátra. A fali fogódzók anyaga lehet ko, fém, fa, muanyag vagy kötél. A lépcsok tisztántartása során a kísérolábazatok védik a kapcsolódó falat. A lábazatok anyaga legtöbbször ko, muko, koagyag, csempe vagy fa - mindig a lépcsoburkolattal összhangban. Magasságuk a lépcso élétol számítva legalább 10 cm. A lépcsok fo funkciójuk mellett meg kell, hogy feleljenek statikai és esztétikai igényeknek, továbbá a szigorú zajvédelmi követelményeknek. A lépcsok járófelületén olyan természetes vagy mesterséges megvilágosítást kell biztosítani, amellyel - elsosorban a közlekedési sávban - a legkisebb árnyékképzodés érheto el. A lépcsofok éleinek láthatóságát - a megfelelo világításon túl - jelentos mértékben befolyásolja azok színe és árnyékhatása.Ívhidak közelíto számítása útvonal-engedélyezéshez Vigh Attila, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar, Építo szak - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Kollár László egyetemi tanár Az útvonal-engedélyezés, mint problémakör akkor merült fel, amikor megjelentek a túlsúlyos és túlméretes jármuvek az utakon. Kezdetben egy-két ilyen jármu volt, amelyek elég ritkán közlekedtek, így az útvonalengedélyt jó elore össze tudták állítani. Az engedélyt az után adták ki, hogy megvizsgálták az útpálya és a különbözo, keresztezni kívánt mutárgy teherbírását, valamint azt, hogy az urszelvény méreteit meghaladja-e a jármu vagy sem. A régebbi hidakat általában valóságos jármuterhekre tervezték. Szerencsére az újabb hidaknál egy, a valóságban nem létezo jármuteherre méreteztek, így ez a jármu jóval nagyobb igénybevételeket okoz a hídon, mint egy valóságos jármu tenné. A mi feladatunk az, hogy megvizsgáljuk, hogy egy különleges (túlsúlyos és/vagy túlméretes) jármu áthaladhat-e a hídon. A probléma igen egyszeruen megfogalmazható: minden híd egy meghatározott szabványos jármuteherre (és megoszló teherre) van méretezve, az ebbol keletkezo igénybevételeket összehasonlítjuk a különleges jármuteherbol keletkezo igénybevételekkel, majd ezek után határozunk arról, hogy áthaladhat-e a hídon a különleges jármu.Alumínium hídpályaszerkezet fáradása - kísérleti elemzés Vigh László Gergely, Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építomérnöki kar, Építomérnöki szak - VI. évf. Tudományos vezeto: dr. Dunai László egyetemi docens, dr. Ichiro Okura Assoc. Prof., Osaka University Napjainkban szerte a világon nagy problémát jelent a hidak öregedése, azok gazdaságos felújítása. A Japan Aluminum Association (JAA) és az Osaka University közösen fejlesztette ki azt a hídpályalemezt, amely új megvilágításba helyezheti a nagyobb fesztávú hídépítési törekvéseket is. A pályalemez alkalmazásának korlátot szab a fáradási teherbírás. A dolgozat célja a hídtengelyre meroleges irányú fáradási viselkedés elemzése. Az ortotróp pályalemez az új fejlesztésu, ún. Friction Stir Welding (FSW) eljárással összekapcsolt alumínium extrudált profilokból áll. Egy keresztirányú szeleten végeztem fárasztó kísérleteket rám kiszabott feladatként. A dolgozat ismerteti a projektet, feldolgozza az alumíniumötvözetekrol és az FSW mint hegesztési eljárásról szóló irodalmat. Az általam elvégzett kísérletek a kutatás fontos részét képezik. A keresztirányú fáradási teherbírás jelentos tényezo lehet a tervezésben is, mivel bizonyos geometriai méretek mellett ezen tönkremenetel biztosan mértékadó. Ezt számszerusíti a dolgozat, adatokat szolgáltatva a tervezéshez. A tönkremenetel módját, a törés terjedésének sajátosságait is taglalja. Ezek alapján a pályalemez gyakorlati alkalmazhatósága kiértékelésre kerül. A jelentkezo problémák feltárásával azok áthidalását és a fáradási szilárdság növelésének lehetoségeit is elemzi a dolgozat. |