Vissza
4a. VILLAMOSMÉRNÖKI SZAKOSZTÁLY
AUTOMATIZÁLÁS ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKA

 ELBÍRÁLÓ BIZOTTSÁG: 
  dr. Preitl István egyetemi egyetemi tanár 
dr. Dávid László egyetemi tanár, dékánhelyettes
  Kovács Levente magiszter
  Sebestyén György adjunktus 
  Baruch Zoltán docens

Orvosi muszerek. Képfeldolgozás.

Barta Zoltán Gábor, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Automatizálás és Számítógépek kar, Automatizálás szak - III. évf. Tudományos vezeto: dr. Radu Ciupa egyetemi tanár

Az elmúlt pár esztendoben az orvostudományban használt képalkotó muszerek gyors és látványos fejlodésen mentek át. Dolgozatom célja bemutatni ezen muszerek muködési elvét és felépítését, valamint az általuk létrehozott képek feldolgozásának lehetoségeit. Tudott dolog, hogy ezeknek a muszereknek a muködése fizikai jelenségeken alapszik. A mágneses rezonancián alapuló tomográfia technikájával nagyon jó minoségu, színes vagy fehér-fekete, két- illetve háromdimenziós kép hozható létre és az emberi test lágy részeinek tanulmányozására alkalmas (pl. a központi idegrendszer). A vizsgálandó testrol metszetek készíthetok. A metszetek vastagsága egészen 5 mm-ig csökkenthetok. A háromdimenziós kép több metszet (tulajdonképpen szelet) egymásra tevésébol alakul ki, tehát minél vékonyabb a szelet, annál pontosabb a kép. A beteg rész valamilyen elszínezodés formájában jelenik meg (halványabb vagy sötétebb foltocskák, vonalak, stb.). A halványabb foltok azt jelentik, hogy azon a helyen nagyobb az anyagsuruség. Például az agy esetében egy halvány, nem odaillo foltocska egy "vértócsát" ábrázolhat. Tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy a diagnózishoz meg kell határozni ezeknek a rendellenes foltocskáknak, vonalaknak a helyét, méretét és elszínezodésük mértékét. A dolgozat a képfeldolgozásra fektet hangsúlyt. A hozzá szükséges információt részben Sebastian Liviu Popa dolgozatából, valamint a következo könyvekbol szereztem: Rafael C. Gonzalez, Richard E. Woods - Digital Image Processing, Aurel Vlaicu - Prelucrarea digitala a imaginilor, T. Young, J. J. van Vliet - Fundamentals of Image Processing.


CGI szkriptek írása Delphiben

Bihari Béla, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Automatizálás és Számítógépek kar, Számítógépek szak - III. évf.

A Web gyors átalakuláson ment keresztül, egyszeru közlési eszközökbol kifinomult alkalmazási környezetté vált. A Web tartalmának egyre nagyobb része statikus HTML fájlok helyett dinamikusan generált lapokba került, melyek egyszeri megjelenés után eltunnek. A Világháló elso legnagyobb újításainak egyike a Common Gate Interface (CGI) volt. A CGI elott a Web statikus közeg volt, az információt mozdulatlan szövegoldalak és képek formájában továbbította. A CGI a webmestereket képessé tette arra, hogy dinamikusan generálják a HTML lapokat. Nemcsak a Web tartalmát lehetett a felhasználó igényeire szabni, a felhasználó vissza is küldhetett információt a HTTP szervernek. Ez a kétirányú adatfolyam a Webet egyszeru publikációs eszközbol az elektronikus kereskedelem, intranet alkalmazások és más tranzakciós eszközök felületévé tette. A Delphi egy obiektum-orientált vizuális programozási nyelv és egyben fejleszto környezet, mely segítségével gyors alkalmazások építhetok (RAD). A Delphit Windows platformra a Borland cég fejlesztette ki a hagyományos Pascal nyelv szintaxisát követve. A Delphi elonye, hogy rengeteg elore kifejlesztett komponens- csomagot hordoz magában, melyek segítségével minimális ido alatt nagyon hatékony Windows alkalmazásokat készíthetünk. Dolgozatom célja bemutatni egy weboldal segítségével egy Delphiben írt alkalmazást, mely HTML FORM- ok kezelésére, SQL lekérdezésekre alkalmas windows alapú webszervereken. Ezen kívül röviden bemutatásra kerül egy pár HTML, SQL szintaxis, és az alapveto Delphi komponensek, melyek a tulajdonképpeni HTML kérést és válasz generálását végzik.


Rendszerközi lengések és csillapításuk

Bogya Róbert István, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Automatizálás és Számítógépek kar, Automatizálás szak - V. évf. Tudományos vezeto: Zerényi József mérnök

A villamosenergia-rendszerek alapvetoen nemlineáris jelleguek és muködési feltételeik, valamit üzemállapotaik széles tartományban változnak. A változó feltételek és üzemi körülmények, a rendszerben muködo szabályozó berendezések, fogyasztói és eromuvi ki- és bekapcsolások állandóan elektromechanikai kiegyenlíto folyamatokat indítanak el és gerjesztenek. Ezek a folyamatok általában a villamos teljesítményben, a hálózati frekvenciában és a csomóponti feszültségeken megjeleno alacsonyfrekvenciás lengések (0,05-2,5 Hz) formájában jelentkeznek és nehezen szabályozhatóak. A lengések csillapodó vagy nem csillapodó jellegéhez nagyban hozzájárul az, hogy az állandóan a rendszerbe csatolt lengési energiát a rendszer természetes csillapító elemei képesek-e elnyelni. E szempontból meghatározó szerepük van az eromuvi generátorgerjesztés-szabályozóknak.


On-Line BIST, Java-CORBA-Internet koktél és elosztott rendszerek

Enyedi Szilárd, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Automatizálás és Számítógépek kar, Automatizálás szak - VI. évf. Tudományos vezeto: dr. Liviu Miclea

Van egy cégünk. Nem is akármilyen, hanem mobilszolgáltató. Az sem akármilyen, hanem muholdas. Egy baj van vele: nem mehetünk oda, hogy megnyomjuk a "Teszt" gombot rajta, mert mégis, a muhold az muhold, kering a Föld körül és nem lehet csak úgy odarepülni és nyomogatni rajta a gombokat. Tesztelni pedig csak kell, mert jobb, ha elobb tudjuk, hogy elromlott, mint ha az ügyfelek kürtölik világgá, hogy nem tudnak beszélgetni a mobilon, noha kifizették az e hónapi bérletet. Jobb, ha már a muhold tervezésénél gondolunk a tesztelésre, esetleg beépítünk öntesztelési lehetoséget is (BIST - Built-In Self-Test). Még jobb, ha az önteszt normális muködés közben használható, mert nem szakíthatjuk meg tízpercenként a telefonkapcsolatot azzal, hogy "Elnézést kérünk, a muhold teszteli önmagát". Tehát legyen "on-line BIST", azaz a teszt fusson a normális muködéssel egyidoben. Felvetodik a kérdés: nem lenne jobb, ha a központból indíthatnánk az öntesztet, és az eredmények is a központba futnának be? Így a központból lehetne irányítani mindenik muhold tesztjét, és az eredmények központosított és feldolgozott formában jelennének meg. Mivel több muholdunk van és megosztják a "munkát", a rendszerünk On-Line DBIST ("D" mint "Distributed") technikát alkalmaz az önteszteléshez. Egyelore még nem tartunk a cégnél, csak kísérletezgetünk a DBIST-tel; a központi "irányítópult" és a helyi modulok Java-alapúak, és CORBA-n keresztül kommunikálnak. Az öntesztelo modul Visual Basic alapú, és a helyi számítógép lemezegységeit teszteli, szoftver úton. Az irányítópult kényelmes grafikus interfészt biztosít, be lehet állítani a teszteket és a CORBA kapcsolatot. Egyszóval, amikor meglesznek a muholdak, le tudjuk majd tesztelni oket. A központból. Beszélgetés közben.


WAP, WAP, WAP SHOW UP!

Kerekes Péter, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Automatizálás és Számítógépek kar, Automatizálás szak - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Pusztai Kálmán, Paller Gábor

Az Internet térhódítása napjainkban már egyre nyilvánvalóbbá válik. Ma már nem csak a jelenen, hanem az Internet jövojén is kell gondolkodni. Olyan új igényeknek kell megfelelni többek közt, mint a tágabb köru elérhetoség és a rendszerezettség. Ezekre gondoltam, amikor jelen dolgozatom témájául egy mobiltelefonról elérheto szolgáltatás kifejlesztését választottam. Napjainkban a WAP (Wireless Application Protocol) áll a mobil Internet felhasználók szolgálatába, és teszi lehetové mobiltelefonról az Internet hozzáférést. Az alkalmazásom témája egy sportfogadó rendszer kiépítése, amely lehetové teszi különbözo sportrendezvények nyomon követését, és ha kedvünk tartja, az eredmények megtippelését is. Ha jól tippeltünk, pénzjutalom helyett egy üdvözletben lesz részünk. A felhasználói felületet testre szabhatjuk, így mindig csak a számunkra fontos adatok jelennek meg böngészonkben. A bevezetoben említett rendezettséget arra értettem, hogy ma a rohamosan bovülo világhálón egyre nehezebb pontos információkra rátalálni. Így jut egyre fontosabb szerep az XML leírónyelvnek, mely segítségével dokumentumaink áttekinthetové és kereshetové válnak. Az XML és a Cocoon értelmezo használata teszi lehetové, hogy a kiépített alkalmazást ne csak mobiltelefonról, hanem hagyományos módszerrel, egyszeru böngészovel is el lehessen érni. Dolgozatommal betekintést szeretnék nyújtani a mobil internetezés nyújtotta lehetoségekbe, és választ adni arra a kérdésre, hogy vajon életképes-e a WAP.


Telefon- és multimédiaszolgáltatások csomagkapcsolt hálózatokon - Voice over IP

Kis Csaba, Kolozsvári Muszaki Egyetem, Automatizálás és Számítástechnika kar, Számítógépek szak - IV. évf.

A Világháló (Internet) és az általa nyújtott szolgáltatások kezdenek nélkülözhetetlenné válni egy fejlett információs társadalomban. A számítógépes hálózat átveszi a klasszikus szolgáltatások helyét, kibovítve azokat. Néhány jól ismert példa erre a postát helyettesíto e-mail, a könyvtárat helyettesíto Web-böngészo. Ugyanakkor olyan területeken is kezd szerepet vállalni, amelyeken eddig technológiai okok miatt elképzelhetetlen volt. Ilyen terület a távközlésben egyeduralkodó telefonszolgáltatás is. Egy új irányzat születésének vagyunk tanúi - az eddig párhuzamosan létezo telefon- kábeltévé- és adathálózatok teljes integrálása felé való törekvés. Ez a jelenség a szakemberek számára nem meglepetés, hiszen várható volt, hogy ahogy a technológia megengedi, ez a jelenség be fog következni. A Voice over IP alapú technológia bevezetése a tavalyi évben 400%-os (!) növekedést mutatott a világpiacon. A telefonbeszélgetések bárminemu adathálózaton való továbbítása komoly nehézségekbe ütközik: a számítógépes rendszereket összeköto hálózatokat nem hangtovábbításra tervezték. A multimédia alapú adattovábbítások különösen érzékenyek a késésekre és ugyanakkor nagyobb a sávszélesség-igényük is. Az igazán nagy gondot a jelen esetben azonban a késések változásának kiszámíthatatlansága, az ún. jitter jelenség okozza. A dolgozat célja az, hogy alapos betekintést nyújtson a Voice over IP világába, bemutatva az ITU H.323, H.245, H.225-ös protokollcsaládját, az RTCP, RTP, UDP protokollokat, az ATM, Frame Relay, HDSL megoldásokat, a klasszikus "best effort" típusú IP rendszereket, a G.711, G.726, G.729, G.723 real-time surítési algoritmusokat, a QoS megoldásokat, az Ethernet keretek és az IP csomagok igény szerinti elonyben részesítését. Felvázolom egy VoIP rendszer ITU szabvány alkotóelemeit, megemlítem a VoIP Gateway, Gatekeeper, LAN PBX, EthenetPhone, és a számítógépbe teheto telefonkártya helyét egy ilyen rendszerben. Különös figyelmet szentelek egy gyakorlati alkalmazásra, a Texas Instruments TMS320C54xx-es DSP termékcsaládjára épülo ethernet telefon felépítésének elméleti bemutatására. A dolgozat végén bemutatásra kerül néhány piaci termék a világ legnagyobb forgalmazóitól: Cisco, Motorola, Alcatel, Nortel, Ericsson, Multi-Tech, 3Com.


Automata kar vezérlése mikrokontrollerrel az MCS-51 családból

László János Ferenc, Jászvásári Muszaki Egyetem, Automatika és Számítógépek kar, Automatizálás és ipari informatika szak, III. évf, Kelemen Zádor Dániel, Jászvásári Muszaki Egyetem, Automatika és Számítógépek kar, Számítógépek szak, II. évf Tudományos vezeto: Mihai Postolache egyetemi adjunktus

Az automatizált folyamatok bonyolultságának gyors növekvésével együtt legalább ugyanolyan gyorsan megy végbe az illeto folyamatok vezérlo- és ellenorzo egységeinek a fejlodése. Ebben a kontextusban jelent meg és terjedt el több változatban az Intel cég 8051 mikrokontroller családja, amelynek tulajdonságai megindokolják felhasználását sok automatizált folyamat vezérloegységében. Ennek a mikrokontroller családnak a legfontosabb jellemzoi közül a következoket említeném: tartalmazhat ROM és RAM memóriát, amelyet lehet bovíteni külso modulokkal; rendelkezik legalább négy 8 bites párhuzamos porttal; a parancs ciklus 1 µs 12 Mhz-nél a legtöbb parancsnál; kompatibilis a 8080/8085 családból való perifériákkal; rendelkezik legalább egy duplex, négy muködési módú soros porttal, legalább két timerrel és egy áramszaggató kontrollerrel, a külso folyamat eseményeivel és a belso perifériákkal való szinkronizálás végett. Dolgozatunk a MCS-8051 mikrokontroller család legfontosabb jellemzoit mutatja be és példával szemlélteti alkalmazásukat egy automata kar vezérlésében.


Hangfrekvenciás spektrum-analizátor számítógépen

Lázár István Attila, Petru Maior Muszaki Egyetem, Marosvásárhely, Automatizálás szak - II. évf. Tudományos vezeto: Germán Zoltán egyetemi tanár

Napjainkban minden területen egyre inkább teret hódít a különbözo hagyományos analóg elektronikai berendezések átalakítása vagy részleges átalakítása digitális vagy számítógépesített irányokba. Egy berendezés számítógéphez való csatlakoztatása új világot nyitott meg a berendezés tulajdonságait megismerni, kikísérletezni óhajtóknak, vagy a berendezést programozni, irányítani kívánóknak. Dolgozatunkban a mikrofon, vagy a zajforrás jelét egy bemeneti erosíto fogadja közvetlenül vagy külso eloerosíto után. Kimenete párhuzamos kapcsolásban összesen tíz darab sávszurot hajt meg. a tíz sávszuro jelét precíziós csúcs-egyenirányítók mérik. A csúcs-egyenirányítók jeleit egy multiplexer segítségével fogadjuk rendre egy program segítségével a számítógép párhuzamos portján. A majdnem valós idoben leolvasott értékeket a program egy grafikonon jeleníti meg, így téve szemléletesebbé a feladatot, és könnyebben leolvashatóbbá az áramkör frekvenciaválaszát. Ily módon lehetoség kínálkozik hangfrekvenciás jelek spektrumának, áramkörök frekvenciaválaszának kirajzolására.


Virtuális világok és a számítógépes grafika

Orbán Botond, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Informatika szak - III. évf. Tudományos vezeto: Kovács Lehel

Virtuális világ!?!?!?!. Mi is az? Mire is jó? Gyakran készítünk virtuális világokat, melyekbe fantáziánkat "vetítjük bele". Ezek a világok gyakran annyira valósághuek, hogy akár be is járhatjuk oket, tetszolegesen bolyonghatunk bennük. majd ezeket a világokat megjeleníthetjük animáció, vagy csak állókép formájában, rendszerint számítógépes grafikát alkalmazva. A számítógépes grafika célja az, hogy a számítógépbol olyan eszközt varázsoljon, amely a vázlatos gondolatainkról képeket alkot. A számítógépes grafika feladata az, hogy egy virtuális világról fényképet készítsen, és azt a számítógép képernyojén megjelenítse. Virtuális világok az absztrakt világok is. Például: a gazdasági folyamatok, bonyolult áramlási rendszerek, ipari irányítási rendszerek pillanatnyi állapota, egy számítógépes tomográf vagy más fizikai méroeszköz által összegyujtött adathalmaz, egy többdimenziós függvény vagy akár egy síkbeli, illetve térbeli gráf, és a játékprogramok színterei is. Tehát egy virtuális világba minden belefér, ami a képzeletünk szüleménye.


Síkmértan megoldó program

Szász Pál, Kolozsvári M.E., Számítógépek Szak - II. évf. Mihály Katalin, Babes-Bolyai T.E., Kolozsvár, Informatika Szak - II. évf.

Dolgozatom témája (mint ahogy a címébol is kiderül) egy síkmértan feladatokat megoldó program. A program még kezdeti stádiumában van, de már meg tud oldani jó néhány feladatot (köztük megyei tantárgyversenyen feladott problémákat is). A program "gondolkozása" egyszeru: ismert információk és szabályok alapján újabb információk levezetése. Az információk egy listában vannak tárolva, amely kezdetben a feladat adatait tartalmazza. A program sorra próbálja összepárosítani az ismert információkat a szabályok feltételeivel, ami ha sikerül, új információkat nyerünk. Ezt a muveletet addig ismétli, amíg megtalálja a keresett információkat. Minden új információ esetében tárolja, hogy mibol és milyen szabály alapján következtetett, így ha megvan az eredmény, bejárva az így keletkezett fát, ki tudja írni a teljes levezetést. Fejlesztés alatt van néhány segédprogram is, mint például: - egy grafikus feladatszerkeszto - konverter program, amely a program kimenetét latex formátumba alakítja át.


A FUZZY vezérlés szélesköru alkalmazása

Szonyi László Temesvári M.E., Automatizálás és Számítógépek szak - magiszter Tudományos vezeto: dr. Preitl István egyetemi tanár

A dolgozatban bemutatásra kerülnek a Fuzzy elmélet általános jellemzoi, muködési elve, gyakorlati alkalmazása, továbbá a programozható kontrollerek terén, a Fuzzy vezérléssel kapcsolatos muködési jellemzokkel, környezettel és programozási módszerekkel kapcsolatban felterjesztett "standard", mely a Nemzetközi Standard (International Standard) IEC 1131 "Programmable Controllers" hetedik részét képezi. Szó lesz még a neuro-fuzzy rendszerekrol, megelozve a neurális hálózatok rövid bemutatásával, kitérve néhány, a neurális hálózatok tanításánál alkalmazott optimizálási módszerre. Végül egy-egy, a Fuzzy vezérlés, illetve a Neurális hálózat tervezését szolgáló szerkeszto (editor) kerül bemutatásra.