| Vissza |
|
|
|
ELBÍRÁLÓ
BIZOTTSÁG:
|
|
Állandó mágnesu szinkrongépes vezérlorendszer számítógépes szimulációja MATLAB/SIMULINK környezetben
Dobai Jeno Barna Kolozsvári M.E., Általános elektrotechnika szak - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Szabó Loránd egyetemi adjunktus Vezérlo és szabályzó berendezésekben gyakran használnak állandó mágnesu szinkrongépeket, mivel fordulatszámuk tág hatások között szabályozható, forgásirányváltásuk egyszeruen valósítható meg, valamint gyors muködésuek. Egy állandó mágnesu szinkrongépes hajtási rendszer matematikai modelljét és muködésének szimulációját fogjuk a következokben tanulmányozni. A villamos gép matematikai modelljéül az ún. ortogonális modellt választottuk. Mivel a gép forgórésze anizotrop, legcélszerubb az általános feszültség- és fluxus-egyenleteket a forgórészhez rögzített derékszögu koordinátarendszerben felírni. Mindezeket a hajtási rendszer mozgásegyenlet egészíti ki. A villamos gép matematikai modellje alapján egy MATLAB-SIMULINK programcsomagot állítottunk össze. Ez a szimulációs platform bizonyult céljainknak legmegfelelobbnek, mivel itt a modellek felépítése igen egyszeru, de ugyanakkor nagyhatékonyságú megoldási algoritmusok segítik a szimulációt. Mindemellett lehetoség nyílik kihasználni a MATLAB nyújtotta számítási és grafikus ábrázolási lehetoségeket is. A programnak általánosan alkalmazhatónak kell lennie. Emiatt valamennyi bemeno adatot a legegyesszerubben (a különbözo blokkokhoz rendelt grafikus felületek, ún. maszkok segítségével) lehet megoldani. Ezáltal ezeket könnyen - akár a szimuláció ideje alatt is - meg lehet változtatni. A programcsomag muködését egy példa segítségével mutatjuk be. A vezérlési feladat ebben az esetben egy trapéz alakú sebeség-profil követése (gyorsítás - állandó sebességu mozgás - lassítás, illetve megállítás). A kapott eredmények megfelelnek az elméleti elvárásoknak, ami a kidolgozott matematikai modell és az erre épülo programcsomag helyességét bizonyítja.Nagyhatékonyságú hibrid lineáris léptetomotor számítógéppel segített tervezése Füleki Miklós Kolozsvári M.E., Elektromechanika Szak - V. évf. Tudományos vezeto: dr. Szabó Loránd egyetemi adjunktus A haladómozgás (egyenes vonalú vagy lineáris mozgás) gyakori mozgásforma mind ipari, mind laboratóriumi környezetben. Ezt leghatékonyabban lineáris motorok alkalmazásával lehet megvalósítani. Különösképpen hasznosak azok a típusok, amelyeknél a terhelés közvetlenül a motor mozgó részéhez csatolható. Ilyen gép a hibrid lineáris léptetomotor is. A hibrid lineáris léptetomotor gyakorlatilag egy állandó mágnesu lineáris szinkrongép. A hibrid jelzo arra utal, hogy muködési elve egyesíti a reluktanciamotorok és az állandó mágnesu villamos gépek muködési elvét. E motor "klasszikus" felépítésének számtalan elonye mellett néhány alapveto hátránya is van (a motor bármelyik helyzetében a négy pólus közül egyikben mindig a haladás irányával ellentétes irányú fékezoero keletkezik, valamint számottevo a vonzóero a két armatúra között). Mindezek kiküszöbölésére egy új típusú motort javasoltunk, amelynek fo alkotóeleme egy mozgó armatúra modul, amit tetszoleges számban és módon építhetünk egybe. A modulok száma a teljes rendszer húzóerejét, míg egymástól való távolságuk a motor lépéshosszát határozza meg. A feljavított hatékonyságú lineáris motor tervezésére egy modern algoritmust dolgoztunk ki, amely a motor analitikus (az ekvivalens mágneses áramkörére alapuló) modelljére épül. A teljes tervezést a számítógép végzi el, minimális emberi beavatkozással. A tervezési program MATLAB környezetben íródott. Egy könnyen kezelheto grafikus felhasználói felület (GUI - Graphical User Interface) segítségével kell a bemeno adatokat és kezdeti paramétereket megadni, valamint a tervezés folyamán felmerülo választásokat megtenni. Ugyanezen a felületen kapjuk meg a megtervezett motor fo adatait (méretek, felhasználandó anyagok, stb.).Mikrokontrolleres alkalmazások Kádár Árpád Transilvania Egyetem, Brassó, Elektrotechnika kar, Alkalmazott elektronika szak, V. évf. Sidó Miklós Transilvania Egyetem, Brassó, Elektrotechnika kar, Alkalmazott elektronika szak, V. évf. Orbán Ignácz Transilvania Egyetem, Brassó, Elektrotechnika kar, Alkalmazott elektronika szak, V. évf. Tudományos vezeto: Paul Nicolae Borza Mit is tud a mikrokontroller? Mit tudunk készíteni egy mikrokontrollerbol? Erre a kérdésre próbál választ adni dolgozatunk, amely két egyszeru alkalmazást mutat be. AT90S2313 mikrokontroller felhasználásával készített áramkör: - feszültségméro RC4151 V/F konverterrel - kapacitásméro NE555 rezgoáramkörrel. Mindkét alkalmazás a frekvencia mérésén alapszik. Figyelembe véve a V/F konverter tulajdonságait egy pontosabb mérést tudunk elvégezni, amely zaj által kevésbé befolyásolható. Kiválóan alkalmazható ipari környezetben, ahol pontos, de nem gyors mérések szükségesekRSVP teljesítmény-vizsgálata QoS-alapú útvonalválasztás esetén Láposi Levente Budapesti M.G.E., Természettudományi Kar, Mérnök-fizikus Szak, V. évf. Szocs Lajos Temesvári M.E., Távközlés Szak - V. év Tudományos vezeto: Simon Csaba doktorandusz, Vajda Lóránt doktorandusz A napjainkban zajló információs forradalom egyik fo szereploje az egyre bonyolultabb struktúrájú és egyre jobban elterjedo világhálózat (Internet). Újabb és újabb alkalmazások jelennek meg, melyek jelentos része nagy sávszélességet igényel. Azonban a hálózati eroforrások végesek és a jelenlegi eszközök nem rendelkeznek olyan funkciókkal, amelyek biztosítani tudnák az alkalmazások számára a kívánt hálózat-hozzáférési sebességet. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek lehetové teszik a fenti feltételek biztosítását. Az elsoként javasolt megoldás a problémára az Integrált Szolgáltatások (Integrated Services - IntServ). Az IntServ kulcsfontosságú protokollja az Eroforrás-lefoglaló Protokoll (Resource Reservation Protocol - RSVP), amely elosegíti a kívánt hálózatminoségi paraméterek biztosítását. A jelenlegi Internetben nincs egységes koncepció az eroforrás-lefoglalás megoldására, egyebek mellett az sem rögzített, hogy milyen útvonalválasztó algoritmust használjon az RSVP. A gyakorlatban a korábban kifejlesztett és gyakorlatban már bevált útvonal-választási protokollok alkalmazása a legkézenfekvobb megoldás. E dolgozatban a fenti elgondolást követve a Legrövidebb Út Elobb (Open Shortest Path First - OSPF) protokoll már meglévo megvalósítását, illetve annak a szolgáltatásminoségi paramétereken alapuló kiterjesztését (Quality Open Shortest Path First - QOSPF) vizsgáljuk, mint alternatív megoldást az útvonalválasztás és a meglévo eroforrások hatékonyabb kihasználására. Munkánk során az OSPF-RSVP és a QOSPF-RSVP protokollpárok együttmuködésének teljesítmény-vizsgálatát végeztük el az NS (Network Simulator) hálózatszimulációs program segítségével. A szimuláció során egy komplex hálózaton értelmezzük az eroforrás információn alapuló útvonalválasztás elonyeit. a dolgozat elso részében bemutatjuk az eddig ajánlásként megjelent szolgáltatásminoségi paraméter alapú szolgáltatásokat, többek között az Integrált- és a Differenciált Szolgáltatásokat. Ezt követoen a vizsgált protokollrendszerek bemutatására, illetve az NS felépítésének rövid ismertetésére kerül sor. Végül szimulációs módszerekkel vizsgáljuk ezen protokollrendszerek muködését és hatékonyságát. Az eredmények kiértékelésével és magyarázatával összehasonlítjuk és kiemeljük ezen rendszerek egymáshoz viszonyított elonyeit, valamint hátrányait. Végül áttekintjük röviden az eddig elért eredményeket és felvázoljuk az esetleges továbblépési lehetoségeket.Telefonbeszélgetések számítógép-vezérelt korlátozása Rigó Csaba László Temesvári M.E., Elektronika és Távközlés kar, Távközlés szak - IV. évf. Oláh László Temesvári M.E., Elektronika és Távközlés kar, Távközlés szak - III. évf. A dolgozatban leírt készülék az olyan kisebb irodai alkalmazásokban kíván segíteni, ahol egyetlen telefonvonalat több személy vagy több munkacsoport használ és nincs értelme, hogy a híváskorlátozásokat belso telefonközpont végezze. Az általunk tervezett és leírt elektronikai készülék a számítógép RS-232-s soros portjára csatlakozva vezérli a telefonvonal kihasználását. A felhasználók jelszavaik alapján kapják meg a jogot a telefonbeszélgetésre, a program méri a hívásaik idotartamát és költségeit. A telefonvonal fizikai vezérlését egy relé végzi, melyet egy áramkör irányít. A beérkezo hívásokat detektáló áramkör zárja, a hálózat inaktivitását észlelo rész pedig automatikusan nyitja a relét a beszélgetés befejezése után. Mivel a vonalat a számítógép is vezérli, ezért szükséges, hogy a relét egy logikai áramkör irányítsa, amely biztosítja a relé helyes muködését azáltal, hogy mindig ismeri ennek állapotát, függetlenül attól, hogy az áramkörtol vagy a számítógéptol érkeztek a vezérlo parancsok. Ilyen struktúrával a készülék a számítógép kikapcsolása esetén is muködik, hisz fogadja a bejövo hívásokat, de nem engedi a híváskezdeményezést. A vezérlo és adatbázis-kezelo szoftver rész Visual Basic 6.0 fejlesztokörnyezetben íródott.Mobil robot irányítása erovisszahatás segítségével A következokben leírásra kerülo dolgozat egy olyan komplex irányítórendszer lehetséges felépítését vázolja fel, amely jelentosen befolyásolná a humán irányítású robotok teljesítményét. A teljesítményjavulás a mi esetünkben a biztonság növekedését és az adott feladatra szánt ido csökkenését jelenti. Az ilyen alapú rendszerek alkalmasak a humán irányítású robotok vezérlésére, illetve szimulációs és tanuló jellegu programok kezelésére, ahol az erovisszahatás segítségével például a helyes iránytól való eltérést lehet érzékeltetni. A dolgozat magába foglalja az elkészített irányítókarok leírását, melyek teljes mértékben alkalmasak a mobil robot irányítására. Továbbá egy lehetséges változatát annak az irányítórendszernek, amely alkalmas lenne egy már létezo mechanikus kar vezérlésére. Végezetül szeretném leszögezni, hogy a leírtak inkább ismeretterjeszto jelleguek, mivelhogy a rendszerek teljes mértékben az adott követelményektol függenek. Hamming ablak hatásának vizsgálata Nyquist-Hilbert szurokkel szurt digitális jelekre Szász István Kolozsvári Muszaki Egyetem, Távközlés Kar, Digitális távközlés szak - V. évf. Szász Beáta Mónika Kolozsvári Muszaki Egyetem, Távközlés Kar, Digitális távközlés szak - V. évf. Tudományos vezeto: Polgár Zsolt Digitális jelek távközlésénél a következo szempontok a legfontosabbak: minél nagyobb legyen az átviteli sebesség, a szabványok szerinti sávszélességbe be kell integrálódni és természetesen a hibák elkerülése. Ha nem vigyázunk a jelek megfelelo szurésére, minden külso zajforrás nélkül is egy hibákkal teli távközlési lánchoz juthatunk. Ezen hibák, azaz a szimbólumok közti interferencia megelozésére használjuk a Nyquist szuroket, melyek a mintavételezési pillanatokban a szimbólumok közti interferenciát nullára csökkentik. Természetesen ez csak az elmélet, tökéletes karakterisztikájú szuro nem létezik, tehát a gyakorlatban a szimbólumok közti interferencia nem zéró, még a mintavételezési pillanatokban sem. A dolgozatunk tárgya a frekvenciasávba való beilleszkedés elosegítése Hamming ablak alkalmazásával a szimbólumok közti interferencia értékének lényeges változtatása nélkül. A kísérletek igazolták feltételezéseinket, bizonyítván a Hamming ablak alkalmazásának hasznosságát különbözo szurok használata mellett. A gyakorlatban vizsgált szurok: Nyquist-Hilbert, gyök Nyquist-Hilbert, PR Nyquist-Hilbert.TMS320C31-es jelprocesszoron megvalósított CPFSK modem Varga Mihály KOLOZSVÁRI MUSZAKI EGYETEM Napjainkban a távközlésnek egyik nagyon gyorsan fejlodo ága a wireless (vezeték nélküli) adatátvitel. Ennél az adatátvitelnél használt moduláció a CPFSK (Continuous Phase Frequency Shift Keying), ennek a modulációs technológiának a népszeruségét a frekvenciamodulált jelek által nyújtott elonyökben kell keresni. Ezek az elonyök a következokben nyilvánulnak meg: az adó kimenetelén állandó teljesítmény az adatbitek változásától függetlenül, és a másik fontos tulajdonság hogy a modulált jelnek konstans az amplitúdója. Köztudott dolog hogy a jelprocesszoron digitálisan (soft) megvalósított áramkör rengeteg elonyt tud felmutatni a fizikailag megvalósított (hard) áramkörökkel szemben: - az áramkör karakterisztikájának könnyu változtathatósága - az áramkör struktúrájának változtatási lehetoségei - a nagyon bonyolult áramkörök viszonylag egyszeru megvalósíthatósága - az áramkörök nagyobb precizitása, és minden olyan elony megemlítheto amelyet az adatok digitális feldolgozása nyújt. Ennek a dolgozatnak a keretében egy CPFSK modem jelprocesszoron való megvalósítását mutattuk be. Az adó részen kétféle CPFSK modulálási technikát alkalmaztunk,(amelyek a legjobbnak bizonyultak), a módosított QAM modulációt, és a Taylor sorozatban való felbontást használó modulációt. A vevo részen az adatokat egy koherens modulátor segítségével nyerjük vissza, a órajel a visszaállítására a nemkoherens demodulálást használtuk. Az álvéletlen jel eloállításával a hasznos adatokat helyettesítjük (ha ezeket nem a számítógéptol kapjuk), az ÁvJG - k és a hibaszámláló blokk mérések és tesztek elvégzését segítik elo. A dolgozatban mindegyik blokk részletes leírása és megvalósításának módszerei megtalálhatóak. |