Kobi Brian
Hannám, rázd meg a bokrot
parafrázis
Hannám, rázd meg a bokrot
Majd üríts beléje:
Oda ránts be aztán
Hogy basszunk mivégre!
Egzotikus a táj
Párizs mellett élve:
Ott sértse fel ajkad
Pálcám ezer éle….
Majd tekerd a farkast
Nyakad köré – bomlott
Énem segítendő:
Hannám, rázd a bokrot!
Halványan
Mint rétet, a meséket
a képet, a csodát,
nagyanyót, az édest,
hercegnőt, mostohát,
Jó füstöt, fenyőket,
s mind, ami jó világ
Elhagytad bár, hordd csak
gyermekem tovább!
Hisz nézd csak: bármit kívánnál,
szinte már tied:
Véred bár ifjaké,
tisztelnek régiek.
Fiatal vagy! Mondd, mi
kell? Benned kel
a Nap! Enned kell, és látom,
Új erőre kap
benned az Anyag.
A világ pedig
Szót emel érted.
senki nem tartóztat, és
tudom, már úgy érzed:
Oszlopos a hátad, s azon
oly valami
gömb mostmár a léted,
amit jó tartani....
Jól van, fiam. Menj csak.
S ne térítsen el, hogy
A lány, akit altatnál
néha még énekel.
Mert elhagytad bár, hordod
magaddal tovább:
mint rétet, a meséket,
a füstöt, a fát.
November
Mosolyod kihagy. Már
senki nem beszél, s
egy reggel arra kelsz, hogy
tessék, itt a Tél.
Itthon
- Kismozdonynak
Nagyon jó itt élnünk,
Nemigaz, kiskomám?
Egymásra vigyázzunk:
Fogunk mind porcelán.
Lelkiismeret
Bogáncs közt a cigány-
asszony fiáért késel;
nagy profitot remél
kis befektetéssel….
S a mentő csilingelve
kicammog az éjbe -
ablakomba loccsan
villanó kék fénye
Amint melléérnek.
Amint beemelik.
Nézem a világ mély
rezzenéseit
Amig csak átcikkan
rajtam a félelem
és elönt a hála,
hogy itt alszol velem.
Nóta
- rózsaszín
Ne mászd azt a
hegyet, angyalom, fekete!
Ilyent, mint te vártam,
mér lennél remete?
Fenn azok a hangok,
Itt lenn meg én várlak:
Vedd hát az ünneplős
cipőjét apádnak!
Pasztell
Autók mennek,
jönnek a mélybe:
- mindenkit csak a
maga vére
Érint meg,
Csak a maga vére….
Lét, réten
SZEREPLÖK:
Doktorbácsi
Farkas
HELYSZÍN: A Virágos Rét, szélén A Fekete Házzal.
Doktorbácsi fehér köpenyben A Virágos Réten áll.
Farkas A Fekete Házban járkál fel-alá.
Az ajtó Belülről elreteszelve.
Doktorbácsi: Farkas:
Sötétbe didergő
borzas kan, Ha tudnék,
gyere ki doki, kedves,
a rétre örömmel kimennék....
hajnal van! az agymosással
már
magam is sietnék....
De nem tudok, s itt
Üde bárány- velem
felhők
igen rosszul bánnak....
táncolnak
az égen:
mi is kivirulunk,
meglátod, Mostohagyermeke egészen!
vagyok e világnak....
Densz
Megjött a lány,
Ki lelkemre doktor;
Fütyörészek:
Enyém a blokksor.
Te vagy az a lány,
aki velem táncol:
hiába bújsz el,
úgyis kilátszol!
|